Pásztor Emília (szerk.): A fény régészete. A természetes fény szerepe az őskori ember életében - Bajai dolgozatok 20. (Baja, 2017)
P. Barna Judit: Fény a körben. A természetes fény és Közép-Európa legrégebbi monumentális építménye
Fény a körben 17. Nő alakú szobor torzója, Sormás-Török-földek (TGYM). Torso of a female figurine, Sormás-Török-földek (TGYM). szempontból is jelentős eredményeket hozott (Pásztor-P. Barna-Roslund 2008, Pásztor-P. Barna 2009, P. Barna-Pásztor 2010). Sormás-Török-földek A korábban (2002-2003, 2005-2006) régészeti feltárással is kutatott Sormás-Török-földek neolitikus lelőhely (1. kép) jelentős helyet foglal el a magyar archaeoasztronómiai kutatásokban (Pásztor-P. Barna-Roslund 2008, Pásztor-P. Barna 2009, P. Barna-Pásztor 2010, Pásztor-P. Barna 2015). A feltárások a dunántúli Sopot és a lengyeli kultúra településeit, továbbá két árokrendszer részleteit fedték fel. Nagy jelentőségú, hogy a két különböző korú és eltérő jellegű árokrendszert a településekkel fennálló viszonyukban lehetett vizsgálni, ily módon az árokrendszerek fejlődésére nézve is újabb adatokat nyertünk (P. Barna-Pásztor 2011). A két neolitikus árokrendszer - köztük az egyik (I. árok-rendszer) egy valódi lengyeli rondella - tanulmányozása során kapott eredmények alapvető érvként szolgáltak arra, hogy a lengyeli kultúra körárkainak létrehozása, a kapuk elhelyezése tudatos tervezést tükröz, melyben a Nap jelentős szerepet játszhatott (19. kép). Az itt feltárt kapuk tájolási eredményeinek elemzése figyelemre méltó információkat szolgáltatott. Amikor a Nap az északi, I. körárok 1. sz. kapuja irányában (15° a valódi kelettől észak felé ) kelt fel, szinte ugyanazon a napon a déli, II. sz. árokrendszer 1. sz. kapujának irányában nyugodott le. Ugyanez az irány (vagy az általa jelzett dátum) jelenik meg a Vas megyei Sé körárkának egyetlen 38
