Pásztor Emília (szerk.): A fény régészete. A természetes fény szerepe az őskori ember életében - Bajai dolgozatok 20. (Baja, 2017)
Andrzej Rozwadowski: Utazás a Naphoz. Égi szimbólumok a sámánizmusban és a szibériai, valamint a közép-ázsiai sziklarajzokon
szibériai és közép-ázsiai ősi népek hitvilágának és kultuszainak. A sziklaművészet alkotásai megerősítik ezt a gondolatot. A történelmi idők folyamán az asztrális szimbólumok egy összetettebb, a sámánokat is magukba foglaló kultúra részévé váltak Szibériában. Az őskori sziklamúvészet tanulmányozása során arra a következtetésre jutottunk, hogy az eget már a legrégebbi időkben is vallásos tisztelet övezte, és az utazások célpontja volt, de nemcsak szimbolikus értelemben, mint azt a történelmi forrásokban a szibériai sámánokról olvashatjuk. Szairmali-Tas szikla rajzai Kirgizisztánban a legmagasabb helyekre tett valóságos utazásokról is tanúskodnak. Bár ez csak egy hipotézis, de az ősi emberek valóban hihették, hogy ezáltal közelebb kerülnek a Naphoz. Érdekes megjegyezni, hogy az újabb kutatások (Sansoni 2013) szerint a hasonló napszerű szimbólumok az európai sziklaművészetben (az Alpokban és Skandináviában) egy közös mitológiai hagyomány emlékei, amely a bronzkor időszakában jutott el Európából Közép- Ázsiába. A kiállítás szövege és a képek a „Prehistory of Siberian Shamanism in the Light of Rock Art" DEC - 2011/01/B/HS3/02140 című, a lengyel Nemzeti Tudományos Központ támogatásával megvalósult projekt keretében készültek. A fotókat Andrzej Rozwadowski készítette.