Pásztor Emília (szerk.): A fény régészete. A természetes fény szerepe az őskori ember életében - Bajai dolgozatok 20. (Baja, 2017)
Pásztor Emília: A bronzkori fényszimbolizmus
. i A bronzkori fényszimbolizmus követte, amely a mészbetétes edények kultúrájának területéhez közel haladt át. Ez lehet az oka annak, hogy több csüngő származik az ö területükről, és számos sírmelléklethez tartozó kis edény alját, vagy fedő külső felületét díszíti ez a szimbólum. Mivel a függők a Kárpát-medencében készültek, használatuk oka hasonló lehetett a kánaánita leletekéhez. Asztrális szimbólumként jelenítették meg azt a természetfölötti lényt, aki Esthajnalcsillagként ragyogott az alkonyi és hajnali égen, és talán amulettként is szol-Csüngők, Inshushinak templomi depó, Szúza (Irán), elamita időszak, Kr.e. 1500 -1200. Pendants, temple depot of Inshushinak, Suza (Iran), Elamite period, 1500-1200 BC. gálhattak viselőjük számára. A különbség a két terület között az, hogy a Kárpát-medencében általában föld alá rejtett kincsek részeként (a vörösmarti darabot kivéve), és nem sírleletként kerültek elő (Pásztor 2012). 144 16.
