Pásztor Emília (szerk.): A fény régészete. A természetes fény szerepe az őskori ember életében - Bajai dolgozatok 20. (Baja, 2017)
Pásztor Emília: A bronzkori fényszimbolizmus
A bronzkori fényszimbolizmus ma B i Lj e, Horvátország) 9. kép. (Kovács - Raczky 2000, 23. és 26. kép; MozsoLics 1951, Fig. 1). A többszörös haiójeienségek egyik ritka formája, ha a Napot négy, szimmetrikusan megjeLenö melléknap veszi körül. Talán ez az igazán különleges fényjelenség is feltűnik számos bronzkori tárgy díszítő motívumai között. 10. kép. A legmeggyőzőbb példák egyike az a kora bronzkori klasszikus vucedoli kultúrához (Kr. e. 3000-2500) tartozó kétfülű agyagkorsó, melynek felületén a négy melléknap által körülvéve egy napsugaras rombusz áll (Pásztor 2016, Fig. 7). A komplex naphalók középpontjában a sugárzó Nap ugyanis gyakran rombusz alakúvá torzul. Elképzelhető, hogy számos rombuszábrázolás vagy ilyen alakú régészeti lelet a Napot ábrázolja. A számi (lapp) sámándobok középpontjában is gyakran ábrázolták a napkereszt közepén a Napot rombusz alakban. 11. kép. A melléknapok és fénykör inspirálhatta a késő bronzkori (Kr. e. 1100-800) urnamezős kultúra népére jellemző, valószínűleg a hitvilágukkal kapcsolatos motívumot is, amit a régészek napbárka szimbólumnak neveznek, mely a napkorongot közrefogó, két egymásnak háttal úszó vízimadarat ábrázol. Ez díszíti a hajdúböszörményi kincs legismertebb tárgyát is, a nagyméretű bronz szertartási edényt, a szitulát. 12. kép. Égitestek és légköroptikai jelek megtalálhatók olyan különleges tárgyakon is, melyek már nem egy-egy szimbólumot ábrázolnak, hanem szimbólumegyütteseket, melyek az alkotók világ-A rombusz alakú Nap és négy meüéknap szimbóluma vucedoli kerámián. Durman 2000. Catalogue 29. kép nyomán. Aleksandar Durman engedélyével. Classic Vucedol Culture pot with the possible depiction of four sundogs and the central lozenge sun. After Durman 2000. Catalogue 29. By courtesy of Aleksandar Durman. 134 11.
