Pásztor Emília (szerk.): A fény régészete. A természetes fény szerepe az őskori ember életében - Bajai dolgozatok 20. (Baja, 2017)

Pásztor Emília: A bronzkori fényszimbolizmus

Tüskés bronzcsüngők a Nemzeti Múzeum Ráth gyűjteményéből és a naposzlop. Fotó: Mila Zinkova ©

Bronze Age pendants with central spike form the Rath Collection of Hungarian National Museum and the sun column. Photo: Mila Zinkova ©

megjelenést kölcsönöznek a Napnak és a Holdnak, és formájuk beazonosítható a bronzkori ábrázolásokon (Pásztor 2016). Különösen az olyan tárgyakat díszítették gazdagon, melyek tekintéllyel, hatalommal bíró személyekhez kapcsolódhattak.

Bár a nap- és a holdfény ugyanazokat a légköri jelenségeket generálja a két égitest körül, mégis van eltérés abban, hogy számunkra mikor és melyik jelenség észrevehetőbb. így pl. a korona a Holdhoz, az összetettebb halójelenségek pedig inkább a Naphoz kötődnek. A holdsarló látszólagos hiánya a leleteken arra késztette a régészeket, hogy a Nap szerepét túlértékeljék, a Holdét pedig alábecsüljék. Dacára annak, hogy mind a történelmi, mind a néprajzi források az élet számos területén a Hold „újjászületési" képességét fontosnak tartják.

Az a felvetés, miszerint a Nap és a Hold körül keletkező légköri jelenségek szimbólumairól van szó, magyarázatul szolgál a jelek