Biczók Sándor: Katonaidőm emlékei 1944-1947 - Bajai dolgozatok 19. (Baja, 2015)

Jegyzetek

14 Paroli: az egyenruha hajtókájára varrt szövetdarab, melynek színe a fegyvernemet jelzi. A katonák a paroli eltávolításával próbáltak civillé válni, az elfogás, a hadifogság elől menekülni.

15 A Budapest teljes bekerítésére irányuló offenzívát 1944. december 20-án indította a szovjet hadvezetés a Dunántúlon. December 23-án elesett Székesfehérvár, Érd; Bicskét 10 km-re közelítették meg a szovjet csapatok. December 26-én elesett Esztergom, és ezzel bezárult a főváros körüli ostromgyűrű, és megindult Budapest ostroma.

16 Tök: község Pest megyében, Bicskétől 14,5 km-re északnyugatra.

17 A pilisi szénmedence (Pilisszentiván, Pilisvörösvár, Nagykovácsi, Solymár) bányászai lehettek.

18 Az Üj Szent János Kórház Budán van (Diós árok u.)

19 Sióagárd: község Tolna megyében. Tök község és Sióagárd távolsága kb. 170 km.

20 A mai napig a világ egyik leghíresebb svájci óramárkája a Doxa.

21 Várdomb: község Tolna megyében, Szekszárdtól 11 km-re. A Sióagárd és Várdomb közti távolság 21 km.

22 A dióverő valószínűleg a Moszin-Nagant-puska lehet, melyet a cári orosz hadseregben 1891-ben rendszeresítettek, s modernizálva a második világháborúban is használták. Hossza: 122 cm.

23 A bajai híd stratégiai fontosságú volt a térségben harcoló német-magyar alakulatok számára a Dunántúllal való összeköttetés miatt. Az amerikai szövetséges légierő kétszer bombázta: először 1944. szeptember 17-én, de ez nem okozott komolyabb károkat. A szeptember 21-ei légitámadáskor több találatot kapott, a közlekedés lehetetlenné vált rajta. - Várdomb és Baja távolsága 27 km.

24 Futura: Magyar Szövetkezeti Központok Áruforgalmi Rt. épülete a Duna-parton.

25 Málenki robot (kicsi munka): a szovjet csapatok által elfoglalt területeken gyakorlat volt a lakosság néhány napos közmunkára történő igénybe vétele. Ma a köznyelvben, de a történeti szakirodalomban is a civilek, főként magyarországi németek elhurcolását, több évig tartó deportálását jelenti a Szovjetunió munkatáboraiba.

26 Szentjános: Baja egy városrésze a Duna partján (vízimolnárok, halászok lakták). - Sugovica (hivatalos nevén Kamarás-Duna): a Dunának a város alá hajló ága. - Utász laktanya: a bajai hídhoz közel épült fel a Türr István laktanya az 1930-as évek elején, ahol a 4. utászzászlóalj állomásozott. A háború után szovjet laktanyaként működött 1991-ig. Ezt követően az épületeket lebontották, bevásárlóközpont és parkoló épült a helyén.

27 A 16. határvadász zászlóaljat 1938-ban hozták létre Baja székhellyel. Laktanyájuk az akkori Erzsébet királyné, a mai Szabadság utcában, a Duna-hídtól 5 km-re volt. A köznyelvben Vaskúti úti vagy vadász laktanyaként ismert. (A Vaskúti út hivatalosan soha sem volt az utca neve, ezért térképeken, jegyzékekben nem szerepel, s talán ezzel magyarázható, hogy néha a hadifogolytábor helyét rosszul határozzák meg, vagy összekeverik más bajai laktanyáéval.) Az 1944 végén itt létre hozott hatalmas szovjet hadifogolytáborban (mely tranzitlágeri feladatokat is ellátott) egy időpontban 20 ezernél több, főként magyar és német katonát és civilt tartottak fogva. Az embertelen körülmények miatt sokan meghaltak. A tábor 1945 augusztusáig működött. A laktanya területén lévő tömegsírokat 1948-ban exhumálták, s emlékművet állítottak 1023 áldozatnak. A halottak száma ennél jelentősen több, 8000-re becsülhető.

28 Szeged-Rókus rendező pályaudvar. Baja és Szeged távolsága kb. 100 km.

29 A szovjet hadifogságba került, főként magyar katonák és polgárok elosztótábora volt Te78