Biczók Sándor: Katonaidőm emlékei 1944-1947 - Bajai dolgozatok 19. (Baja, 2015)
Hadifogságban, 1944. december 26 - 1947. július 20.
Élelmezés A fogolynak a túléléshez ez a legfontosabb, a többi csak kényszer, kényelmetlenség. Az őrzésen kívül mindent a tábor tagságának kellett megoldani, így a főzést is. Rendelkezésre álltak az 500 literes öntöttvas üstök. A napi adagot behozzák, a többi a kiválasztott szakácsok feladata. Napi háromszori étkezés: reggeli, ebéd, vacsora - és kenyér. Fő nyersanyag a kukoricakása, néha köleskása, magyarul dara. Ebből könnyű összeállítani a változatos menüt: reggel kása, ebéd kása, vacsora kása. Nem sűrű, csak olyan folyós, amit kanalazni lehet. Ez a hétfői menü, a keddi, a szerdai stb., még vasár- és ünnepnapi is. A szakácsnak könnyű dolga van. Feltölti az üstöt vízzel, forráskor beleszórja a darát, hozzá a sót, és már osztható is. Elvben jár a foglyoknak vaj, cukor, némi hús és dohány is. Ha jól emlékszem, még a jurtás időkben kaptunk 5 kilós dobozokban holland vajat. Elég hamar elfogyott, és ezt követően mindenki a saját zsírját fogyasztotta. Két év alatt talán háromszor kaptunk aknatároló farakaszokban58 olyan 2 cm-es olajos halat néhány ládával. A halak, ahogy kifogták őket, magyarul szőrőstől - bőröstől kerültek az olajba. Hát..., jobb híján elfogyott. Egyszer hordós halat hoztak. Ezeket is úgy natúr rakták a hordókba, lesózták és lefagyasztották. Miután hozzánk nyáron került, és nem hűtővagonban hozták, felnyitáskor penetráns bűztől ájuldozott a társaság, ehetetlen volt. Hús helyett füstölt kolbász volt kiutalva a tábornak. Mondom és írom, hogy csak volt. Az adagot megkapta a központi tábor, itt persze kivették a vámot. Onnan tovább az elosztóba, ott is vámoltak, aztán maradt is, nem is. Mire a mi táborunkba érkezett, már alig volt elég a parancsnokság és az őrség között kiosztott vámra. Ami maradt, már nem volt érdemes kiosztani, tárolták a vámosoknak a későbbi napokra. Hát a cukor, meg a dohány... Ügy általában negyedévenként azért ebből már jutott a tábor fácán)ai számára is. Brigádonként kaptunk 1-2 sapka cukrot vagy mahorkát (dohány helyett).59 Ez került felosztásra veszekedések között, árgus szemekkel kísérve. Ezek az osztozkodások mindig viták között zajlottak. Azért a napi menüt fel is javították, hogy a kása ne legyen azért üres. így nyáron - ami itt a tavasznak felel meg - naponta egy kocsi csalánt hozattak, illetve kaszáltattak az emberekkel. Ezt főzték meg a kása előtt, s ha elég puha volt, rászórták a darát. Vitaminpótlásnak számított. Amikor még zsenge a csalán, még elég ízletes is, hanem amikor a szára már 2 méteres és szívós volt, mint a kender, hát volt mit ebéd közben kiköpködni. A sza-47
