Biczók Sándor: Katonaidőm emlékei 1944-1947 - Bajai dolgozatok 19. (Baja, 2015)
Mágneses aknák keresése, hatástalanítása a Dunán
kúak, hosszuk 6 méter, súlyuk 12 q, a benne lévő robbanótöltet 6 q. Az akna belsejében, annak teljes hosszában indukciós tekercs volt, amelyben a felettük elhaladó vashajók, úszó testek elektromos áramot indukáltak. Ez volt hivatva a robbantószerkezetet aktiválni.6 A havonta dobott 4-4 akna egész hónapban sakkban tartotta a hajózást, de az elhárítást és a figyelést is. Minden akna ugyanis a dobástól számított 27 nap valamelyikére volt időzíthető.7 így 4 akna estében minden napra eshetett egy élesre állított robbanószerkezet. További variáció, hogy az aznapra aktiválódott akna a felette áthaladó 7 hajó közül nem az elsőre, hanem bármelyikre működésbe léphetett. Ez a sok variáció nehezítette az elhárítást, és bizonytalanná tette a hajóforgalmat. A zavartalan hajózás szükségessé tette a figyelő- és a forgalmat segítő szolgálat megszervezését. Mint a bevezetőben jeleztem, ezt a szolgálatot két folyamőrszázad a Duna felosztott két szakaszán látta el. Ennek megszervezése és működtetése volt a feladatom előbb az alsó Duna-szakaszon mint beosztott, majd a felső szakaszon mint századparancsnok. A figyelőszolgálatot a legénység látta el. Ehhez egymástól 1-1 km távolságra a Duna partján a vizet jól belátható helyen, felülről takart és álcázott figyelőállást (gödröt) készítettek. A vízre néző kilátó előtt elsimított kb. 1 m2-nyi területen letűzött pálcákkal jelezték az éjjel ledobott aknák csobbanásának irányát. Vázlata: Az őrs azonnal jelentette az eseményt, amely alapján a helyszínre kiszállva a Duna-szakasz térképén rögzítettük az aknák helyét, majd színes bójákkal megjelöltük, és kitűztük a használható hajózóutat. 12
