Merk Zsuzsa - Rapcsányi László (szerk.): …Éltem és művész voltam. Telcs Ede visszaemlékezései és útinaplói - Bajai dolgozatok 16. (Baja, 2011)
"…Éltem, és művész voltam". Telcs Ede visszaemlékezései
Hazai Samu,363 Vadász Lipót,364 Balogh Jenő,365 Károlyi Árpád,366 Szekfű Gyula,367 Bajcsy-Zsilinszky Endre,368 Procopius Béla jártak el közénk rendszeresen, és még számosán, akiknek nevére már nem emlékszem. Ez a társaság minden szerdán összegyűlt Horánszky Lajos Városmajor utca 12. sz. házában, illetőleg nyáridőben - annak kertjében. Hollandiából való visszatértem óta egyik állandó látogatója voltam e társaságnak, mert jól éreztem magam körükben, és szükségem volt arra a tudatra, hogy Magyarország lakossága nemcsak Gömbös Gyulákból369 és Héjjas Ivánokból370 áll, hanem élnek itt rendkívül művelt, jószándékú emberek is, akikkel együtt lenni számomra mindig vigaszt és felüdülést jelentett. Szóval Hubayék zenedélutánjai és az Aurora-összejövetelek tartották ben-1905). Esztétaként elsősorban az olasz reneszánsz és a XVII. századi németalföldi festészettel foglalkozott. 363 Hazai Samu, br., eredeti nevén Kohn (1851-1942) katonatiszt, vezérezredes. A Magyar Katonai Írók Köre elnöke 1925-től. A felsőház örökös tagja 1927-től. Több kormány honvédelmi minisztere 1910-1917 között. Jelentős katonai szakíró. 364 Vadász Lipót (1861-1924) jogász, politikus. Országgyűlési képviselő, Tisza István híve, köréhez tartozott. 1913-1917 között igazságügyi államtitkár, számos törvény és rendelet, a polgári törvénykönyv kodifikálásának előkészítésében vett részt. 365 Balogh Jenő (1864-1953) jogász. A budapesti egyetem jog- és államtudományi karának tanára, 1913-1917 között igazságügy-miniszter Tisza István kormányában. Az MTA tagja, főtitkára, majd másodelnöke (1920-1943). 366 Károlyi Árpád (1853-1940) történész. A bécsi Haus-, Hof- und Staatsarchiv igazgatója. A Bécsi Magyar Történeti Intézet igazgatója 1920-1928 között. Bécsből 1933-ban Budapestre költözött, a XIX. századi magyar történelem kérdéseivel (főként Széchenyi István és Batthyány Lajos munkásságával) foglalkozott. Nagy érdemeket szerzett a bécsi udvari levéltár anyagának rendezésében. 367 Szekfű Gyula (1883-1955) történész. Az egyetem elvégzése után a Magyar Nemzeti Múzeumban, az Országos Levéltárban és a bécsi Állami Levéltárban dolgozott. A budapesti egyetem tanára 1916-tól. Az MTA tagja. Bethlen István politikáját támogatta, de Gömbös Gyula hatalomra kerülése után eltávolodott a politikától. Meghatározó történelmi munkája a Három nemzedék, és a Valahol utat tévesztettünk c. tanulmánya. 368 Bajcsy-Zsilinszky Endre (1886-1944) politikus, publicista. Az első világháború után belépett a Magyar Országos Véderő Egyesületbe (MOVE), melynek tagjai a nemzeti radikalizmus szellemében kívánták Magyarország átalakítását. Gömbös Gyulával és társaival megalapította a Fajvédő Pártot, melyből 1927-ben kilépett. Határozottan fellépett Hitler hatalomra jutásakor a nemzeti-szocialista ideológia ellen. Ellenezte a háborúba való belépést. A német megszállás után letartóztatták. A nyilas hatalomátvétel után (1944. okt. 16.) a Magyar Nemzeti Felkelés Felszabadító Bizottsága elnöke, mely fegyveres ellenállást hirdetett a németek ellen. 1944 novemberében elfogták a nyilasok, Sopronkőhidára vitték, 1944. december 24-én kivégezték. 369 Gömbös Gyula (1886-1936) katonatiszt, diplomata, miniszterelnök. A Magyar Országos Véderő Egyesület elnöke. A szélsőjobboldali ellenzék meghatározó alakja. 1929-től hadügyminiszter, 1932-től 1936-ig miniszterelnök (megtartva a hadügyminiszteri tárcát is). A 95 pontos Nemzeti munkatervben hirdette meg programját. Reformterveiben olasz típusú korporációs rendszert, a kormánypárt átszervezésével fasiszta típusú tömegpártot akart létrehozni. Terveivel a konzervatív erők (Horthy Miklós is) és a baloldal is szembehelyezkedett. 370 Héjjas Iván (1890-1950) katonatiszt. A Tanácsköztársaság bukása után a Duna-Tisza közén végrehajtott megtorló akciók vezetője (Izsák, Orgovány). A szélsőjobboldal Ébredő Magyarok Egyesületének vezetője. 203
