Merk Zsuzsa - Rapcsányi László (szerk.): …Éltem és művész voltam. Telcs Ede visszaemlékezései és útinaplói - Bajai dolgozatok 16. (Baja, 2011)

Mellékletek - Telcs Ede: Budai Aurora (1939-40 telén)

Elindul azután sodra a beszédnek,

Egymástól háborús rémhíreket kérnek.

Északon hány ezer orosz bolsi vész el,

(Gyenge kávé után üdvös elégtétel.)

Egyik az ángliust szidja, mint a bokrot,

Az okozta, hogy az egész világ bankrott.

„Nem úgy van a’!” - mondja jól értesült másik:

„A zsidóknak foga hatalomra vásik,

Az oka a bajnak, vigye el a kánya!”

(Balszélen valaki a fejét csóválja.)

Nem szabad feledni rég elmúlt időket,

Mikor nagy férfiak mint a dudva nőttek.

S mily formás volt akkor a nőknek bokája!

Fodros szoknyák alól mint kikandikála.

Nem kárpótol azért mai nőknek térde, Megszokott a látvány, ki törődik véle!?

Pápista varjúnak milyen színe vagyon?

A kálomistára hasonlít-e nagyon?

Zűrzavar támad itt, hitvita fenyeget,

Torokcsípő füsttől nem látni az eget.

Guelf- és Ghibellinek így csatáztak hajdan, Remegjen az, kinek fejebúbján vaj van!

Elült a harczikedv, csak a füst marada,

Ismét rózsaszínű a beszéd fonala.

Festészet - szobrászat - és irodalomnak Mai állásáról, bajáról tárgyalnak.

Tárlatoknak vásznán mért nincs szín, csak festék? Sok ronda szoborral Pestet csúffá tették.

Jassz nyelven ír itten sok göndör és sima,

Nem győzi az irtást az Akadémia.

Az új színdarabnak elsikkad a magva,

Gyatra a színész is, aki előadja.

A magyar rádió tangót játszik csupán,

Ezt ropja a vidék, ezt játssza a czigány.

Gulyás, csikós, kondás a „slágert” énekli,

Ezt nyekergeti a külvárosi verkli.

És a politika! Szűk a horizontja,

Csak a törvényt ontja, összetartást bontja. Kavarog a vita, a füst nagyon tömény, Hazaindulásra gondol több vén legény.

Az órára néznek és felcihelődnek,

Egyikük sem akar indulni elsőnek,

Ki-ki a czókmókját fogasról leszedi,