Merk Zsuzsa - Rapcsányi László (szerk.): …Éltem és művész voltam. Telcs Ede visszaemlékezései és útinaplói - Bajai dolgozatok 16. (Baja, 2011)

Mellékletek - Vincze Gabriella: Képzőművésze kislexikona

Petri (Pick) Lajos (1884-1963) neoklasszicista szobrász. Budapesten Teles Edénél, Brüsszelben Jules Lagaenál tanult. 1909 és 1922 között Brüsszelben élt. Első ismert műve Juhász Gyula portréja (1909). Később is elsősorban portrészobrairól ismert, bár figurális szobrokat (Táncoló lány, 1913) és emlékművet (Huszáremlékmű, 1935) is készített.

Pongrácz (Popper) Szigfrid (1872-1929) szobrász, Donáthy Gyula fogadott fia, Stróbl Alajos tanítványa. Margó Edével együtt készítette a millenimumi emlékmű Vak Béla szobrát, mintázta a debreceni és az aradi Kossuth-szobrot. Részt vett a Budavári Palota díszítésében is. Néhány plakettje is ismert.

Reményi József (1887-1977) szobrász, éremművész Budapesten az Iparművészeti Iskolában, majd Teles Edénél tanult, aki révén megismerhette az új francia éremstílust. 1909-ben, Hildebrand javaslatára, akit személyesen is ismert, Münchenbe ment tanulni. Teles Ede és Beck Ö. Fülöp mellett a magyar érmészet egyik megteremtője, 1943-1948-ig az Állami Pénzverde művészeti vezetőjeként számos pénzérme tervezője. Ő készítette 1912-ben az első magyar sporttárgyú kisplasztikát, a Súlydobót (1912 k.).

Rigele Alajos (1879-1940) szobrász. Bécsi tanulmányai után Pozsonyban telepedett le. Főként portrészobrokat alkotott, de plaketteken, érmeken és emlékműveken is dolgozott. Fontosabb művei a pozsonyi Pázmány Péter-síremlék (1914) és & Madách-emlékmű (1936) Alsósztregován.

Róna József (1861-1939) neobarokk szobrász. Tanulmányait Bécsben végezte. Főleg kisméretű, mitológiai, illetve bibliai jeleneteket ábrázoló plasztikákat és emlékszobrokat készített. Legismertebb kisplasztikái művei a Megzavart faun (1909), a. József és Putifárné (1910) és az Utolsó szerelem. Fő müve a Budavári palota előtt álló Savoyai Jenő lovas szobor (1899-1900). A korszakban igen sokra tartották komáromi Klapka-szobrát (1896) is.

Roskovics (Roskovits) Ignác ifj. (1854-1915) festő. Budapesten a Mintarajziskolában és Münchenben végezte tanulmányait. Elsősorban oltárképeket, templomi freskókat, illetve zsánerképeket készített a müncheni akadémia stílusában. 1882- ben robbant be a köztudatba a Szentlélek eljövetele című képével, amely őt rögtön a legismertebb vallásos festők közé emelte. Később sem hanyagolta el az egyházi megrendelőket (a budapesti Józsefvárosi templom, Szent József-freskóciklus, a kecskeméti Nagytemplom freskói, a radnai templom oltárképe), zsánereken is dolgozott (Igyék már kelmedl).

Salzmann (Sós) Géza (1870-1918) szobrász. Tanulmányait Bécsben végezte. Zala György segédjeként részt vett a millenniumi emlékmű szobrászati munkálatai-324