Merk Zsuzsa - Rapcsányi László (szerk.): …Éltem és művész voltam. Telcs Ede visszaemlékezései és útinaplói - Bajai dolgozatok 16. (Baja, 2011)

Mellékletek - Vincze Gabriella: Képzőművésze kislexikona

művének jelentős része plakettekből {Zichy Aladár és Vaszary Kolos emlékérme), valamint oltárokhoz, épületekhez készült domborművekből - mint például a gödöllői premontrei rendház, a Boráros téri Hangya székház (1920, Ohmann Bélával együtt) és a debreceni Déri Múzeum épületdekorációja - áll. Legjelentősebb köztéri szobra a szegedi Vásárhelyi Pál-szobor (1905, a mellékalakokat Pásztor János készítette el).

Medgyessy Ferenc (1881-1958) Kossuth-díjas szobrász, a KÚT egyik alapítója. Orvosi diplomát szerzett, majd Párizsban festészetet és szobrászatot tanult. Művészetére elsősorban Maillol és az ókori keleti plasztikák voltak hatással. Az 1940- es évektől stílusa klasszikussá érlelődött, Hildebrand szobrászati elveit is magáévá tette. Első sikerét a Táncolok relieffel aratta. Később is erősen foglalkoztatta a mozgásábrázolás kérdése: többször faragott táncoló alakokat {Táncoló lány, 1923) és lovas kompozíciókat {Ágaskodó lovas, 1917). Fő művei a debreceni Déri Múzeum számára készült négy allegorikus szobor {Régészet, Tudomány, Művészet, Néprajz, 1930), és Jelky András szobra Baján (1936).

Mendlik Oszkár (1871-1963) festő. Lotz Károly tanítványaként részt vett a Vígszínház freskóinak festésében. 1891-ben Fiúméban járt, ettől kezdve főleg tengeri tájakat festett. Felesége, Julie Mijnssen holland szobrásznő révén 1900-tól Hollandiában élt. Tengeri képei mellett számos holland személyiség arcképét is megfestette.

Mészáros Andor (1900-1972) szobrász. Építésznek készült. Először Budapesten és Bécsben tanult, majd Párizsban a Julien Akadémián töltött évei alatt lett szobrász. Hazatérve Teles Edével dolgozott együtt. Több pályázaton, mint a Szabadság téri Széchenyi-kút és a városmajori Hüvelyk Matyi-kút architekturális pályázatán sikerrel indult. 1939 után Ausztráliában élt, ahol köztéri szobrokat (Az emigráns), egyházi plasztikákat és érmeket (A sírbatétel), illetve bronzplaketteket (A gondolkodás kezdete) mintázott. 1848-ban Angliában járt, ahol oltárt készített Canterbury katedrálisa számára. A melbourne-i olimpia emlékérme is az ő keze munkája.

Moiret Ödön (1883-1968) szobrász, építész és éremművész. A Mintarajziskolában, majd Berlinben és Brüsszelben tanult. A gödöllői művésztelep tagja volt. Művészetére a szimbolizmus, az antropozófia és a gödöllőiek szellemisége hatott. Többnyire erős vallásosságtól áthatott, szimbolikus, figurális szobrokat alkotott. (Erős nemzetség, Venus genetrix, A termékenység). 1920-tól Bécsben élt, ahol élete végéig utópisztikus várostervén dolgozott (Az új élet városa). Bár nem volt síremlékszobrász, síremléket is készített {Schickedanz Albert, illetve Körösfői-Kriesch Aladár síremléke, 1925).

Munkácsy Mihály (1844-1900) festő. Az ún. romantikus realizmus képviselője. A sokalakos, többrétegű jellem- és cselekményábrázolásra épülő, a drámai

322