Merk Zsuzsa - Rapcsányi László (szerk.): …Éltem és művész voltam. Telcs Ede visszaemlékezései és útinaplói - Bajai dolgozatok 16. (Baja, 2011)

Mellékletek - Vincze Gabriella: Képzőművésze kislexikona

Mint festő, az impresszionizmusból indult ki, majd Cézanne hatásának ötvözésével kísérletezett, végül a belga fauvizmus fő képviselőjévé vált.

Zumbusch, Kaspar von (1830-1915) német származású neobarokk szobrász. A bécsi Ringstrasse szobrászati kiépítésében jelentős szerepet töltött be. A müncheni műegyetemen tanult, ezután 1857-58-ban Rómában járva az antik szobrászatot tanulmányozta. Első alkotói periódusa Bajorországhoz köthető, ahol előbb a Wagner-emlékmű elkészítésében vesz részt, majd megbízást kap a II. Miksa-emlékmüre (1866-72), amely egy csapásra elismert szobrásszá teszi. 1873-ben meghívták Bécsbe, az Akadémiára tanítani. Itt főként emlékműveket és síremlékeket (Moriz von Gerold síremléke) alkotott. Bécsi korszakának legjelentősebb művei a Beethoven- (1880), a Mária Terézia-emlékmü (1888) és az Albert herceg lovas szobra (1899).

Magyar képzőművészek

Barabás Miklós (1810-1898) festő, grafikus, fotóművész. A magyar romantikus, biedermeier festészet egyik legjelentősebb képviselője. Első sikerét 1835-ben aratta, amikor Pesten bemutatta Veronese Európa elrablása című képének másolatát. Ezután a magyar közélet legfelkapottabb festője lett, számos politikus (Széchenyi István, 1848) és művész, költő (Arany János, 1884) portréját megfestette. A portrék mellett zsánerképeket ( Vásárra induló oláh család, 1843, illetve Galambposta, 1840) is festett. Tájképei közül a Lago Maggioréről készült akvarellek (1834) frissességükkel az impresszionista tájképfestészet előzményei.

Beck Ö. Fülöp (1873-1945) szobrász, éremművész. Tanulmányait az Iparművészeti Iskola ötvös szakán, majd az École des Beaux-Arts-on végezte. Beck Ö. nevéhez fűződik a francia szecesszió hatása alatt a modern magyar érmészet megteremtése CMozart, Vonósnégyes, 1914). Érdeklődése 1910-től kezdve mind inkább a szobrászat felé fordul: portrékat {Menyecskefej, 1912), aktokat (Táncosnő, 1920 körül) és bibliai alakokat {Szent Sebestyén, 1914) mintáz. Portréi többnyire monumentalitásra törekvőek, míg aktjain, mint egyik fő művén, az Aphroditén (1914) is a klasszicizáló és a szecessziós hagyományok ötvöződnek. Az 1930-as évektől síremlékeken is dolgozik.

Berán Lajos (1882-1943) szobrász és éremművész. Budapesten Teles Edénél és a Bécsi Akadémián tanult. 1902-ig külföldön élt. Hazatérve először még kisplasztikákkal jelentkezett, ám 1903-tól már csak éremművészettel foglalkozott. Számos közéleti személyről - Trefortról, Semmelweisről, Erkelről - mintázott portréérmet. A testvére labdarúgó volt, így máig ő készítette Magyarországon a legtöbb sportérmet. 1932-től az állami pénzverde művészeti vezetőjeként pengő, illetve forint pénzérmeket tervezett.

316