Merk Zsuzsa - Rapcsányi László (szerk.): …Éltem és művész voltam. Telcs Ede visszaemlékezései és útinaplói - Bajai dolgozatok 16. (Baja, 2011)

Mellékletek - Vincze Gabriella: Képzőművésze kislexikona

készítette el, a kivitelezést a tanítványai végezték. Az épületdíszítő munkák mellett római időszakában Raffaello építészként is dolgozott. Az első általa tervezett épület a Sant Eliggio degli Orefici volt, amelyet a Santa Maria del Popolo Chigi kápolnája követett. 1514-től a Szent Péter-bazilika tervezésében is részt vett.

Réattu, Jacques (1760-1833) francia neoklasszicista festő. Julien Régnault tanítványa. Pályája kezdetén a francia forradalmi eszmék hatása alatt főként allegorikus festményeket készített: a Prométeusz ellopja a tüzet (1792), A kultúra győzelme (1793), a Szabadság diadala (1794). Ugyancsak a forradalom hatására a marseille-i Prédikátorok templomát az Értelem templomává alakította át. A századforduló táján visszaköltözött szülővárosába, Arles-ba, ahol hosszabb időre felhagyott a festéssel. 1818 után mitológiai témákon, többek között Ovidius Metamorphosisán, illetve épületdekorációkon dolgozott. Sajnos freskói vagy elpusztultak, mint a marseille-i Nagy Színház mennyezetképe, vagy soha nem is valósultak meg. Élete végén, 1927-29 között a beaucaire-i Szent Pál-templom számára három Szent Pál életét ábrázoló festményt festett.

Rembrandt, Harmensz van Rijn (1606-1669) holland barokk chiaroscuro festő és grafikus. Pieter Lastman tanítványa, korai művein még érződik mestere hatása. Az 1630-as évektől ismertté válik, sorra kapja a megbízásokat csoportképekre, portrékra és bibliai-mitológiai festményekre, szabadidejében pedig önarcképeket fest. Stílusát ebben az időszakban erős fény-árnyék és barokk mozgalmasság jellemzi. A korszak fő művei a Tulp doktor anatómiai előadása (1632), a Máté és az angyal (1637) és a Passio-sorozat (1633-45). 1640 körűitől stílusa megváltozik, meditatívabbá válik. Több tájképet készít, többnyire rajz vagy metszet formájában. Ebben a korszakban festi az Éjjeli őrjárat (1642) című képét. Számtalan önarcképe közül élete utolsó éveiben alkotja a legnagyszerűbbeket.

Reni, Guido (1575-1642) bolognai barokk festő. A Caracci Akadémián kezdett el festeni, majd Rómába menve Raffaello és Caravaggio hatása alá került. Annibale Caracci halála után az emiliai klasszikus iskola vezetője lett. Egyaránt alkot Rómában és Bolognában. Mitológiai és vallási témájú olajfestményeit (Herkules munkái, 1617-20) és freskóit (Quirinale-palota, Róma) az akadémista stílus jellemzi.

Renoir, Auguste (1841-1919) francia impresszionista festő, szobrász. Elsősorban figurális és enteriőrfestő. Ábrázolásmódjának lírai felfogása, vibráló fénnyel telítettsége teszi kiemelkedővé korai műveit [Hinta, 1876; Tánc a Moulin de la Galette-ben, 1876). Eltávolodott az impresszionistáktól 1883 után, előbb Ingres hatása alá kerülve klasszicizálóbb műveket [Esernyők, 1883; Tánc a városban, 1882-83) alkotott, majd 1890-től lírai hangulatú, gyöngyházfényű képeket fest [Lányok a zongoránál, 1892). Szobrai is figurálisak, többnyire mellképek (Cézanne büsztje).

305

I