Merk Zsuzsa - Rapcsányi László (szerk.): …Éltem és művész voltam. Telcs Ede visszaemlékezései és útinaplói - Bajai dolgozatok 16. (Baja, 2011)

Mellékletek - Vincze Gabriella: Képzőművésze kislexikona

műve, a Dávidot ábrázoló szobra (1435), amely az emberi test és a mozgás pontos megfigyeléséről tanúskodik. Ugyancsak ebben az időszakban, amikor Padovában Gattamelata lovas szobrára kapott megbízást (1440-es), a mozgásábrázolás egy másik típusát, a szabadon álló, lépő ló alakját kellett megformálnia. Ezek mellett az 1430-as, ’40-es években, a korábbiakhoz hasonlóan vallási témájú szobrokat és domborműveket - mint a padovai Sant’Antonio főoltára és a firenzei Santa Croce Angyali üdvözlet oltára és a pratói katedrális szószéke - is alkotott. Kései perió­dusában stílusa sokszor a korábbiaktól eltérően erősen naturalista és expresszív (Mária Magdaléna szobra). A firenzei San Lorenzo pulpitusait már tanítványai fejezték be. Dubois, Paul (1829-1905) francia szobrász és festő. Az École des Beaux-Arts-on tanult. 1859 és 1862 között Olaszországban járt, az olasz reneszánsz művészet hatása korai művein még erőteljesen érződik. Első ismertebb szobrai a Gyermek Keresztelő Szent János (1861), a Nárcisz (1863-65) és a 15. századi firenzei énekes (1865). Legjelentősebb munkái a Lamoriciere tábornok síremléke a nantes-i kated­­rálisban, a párizsi Opera Dal alakja, illetve Reimsben a Jeanne d’Arc lovas szobra (1889) és a Clovis megkeresztelése (1896) szobor. Festőként és grafikusként kevésbé jelentős, csupán néhány portréfestménye, illetve reneszánsz olasz mesterek munkái­ról készült rajza ismert. Portrészobrokat is készített (Pasteur mellszobra). Duccio, Buoninsegna di (1250 k.-1318/19 k.) sienai gótikus festő. Festészete a bi­zánci művészetből táplálkozik, de mint a Rucellai Madonna (1385) című képén is látszik, az angyalok megformálása azoknál plasztikusabb, és a trónus a térbe­liség érzetét kelti. Festett kisebb méretű áhítatra szolgáló képeket (A ferencesek Madonnája) és poliptichonokat is. Ez utóbbiak oromzatos kialakítása a fő mű­vének számító Maesta egyik formai előzményének tekinthető. A másik forrását a Maesta-oltár szerkezetének az 1300 körüli gótikus torony formájú ötvösművek­ben találhatjuk meg. A Maesta, amely siena védőszentjének, a szent szűznek lett emelve, 1311-ben készült el, és került ünnepélyes körmenet formájában méltó helyére, a sienai dómba. Az oltár előlapján a Madonna a szentekkel, hátlapján pe­dig a Passió látható. A táblaképeken túl Duccio 1314-ben a sienai Palazzo Publico számára falképeket is festett. Dürer, Albrecht (1471-1528) német reneszánsz festő és grafikus. Michael Wolgemut tanítványaként kezdetben grafikus művészettel és könyvillusztrálással foglalko­zott. Nagy hatással volt metszeteire Schongauer művészete, akinek hatására azo­kon a festményeken tapasztalható fény-árnyékjelenségek visszaadására törekedett. Ezen törekvések csúcspontja a XV. század végén keletkezett Nagy Passió és az Apokalipszis-sorozat. Művészetére döntő hatást gyakorol az első itáliai útja (1494- 95), ókori művészetelméleteket (Vitruvius) olvas, és ekkor kezd el foglalkozni az arányosság és a perspektíva kérdéseivel. Az emberi test arányairól való felfogásá­nak összegzője az Ádám és Éva metszet. Körülbelül ezekkel egyidőben, 1494-től 284

Next

/
Oldalképek
Tartalom