Merk Zsuzsa - Rapcsányi László (szerk.): …Éltem és művész voltam. Telcs Ede visszaemlékezései és útinaplói - Bajai dolgozatok 16. (Baja, 2011)

Mellékletek - Vincze Gabriella: Képzőművésze kislexikona

Civitali, Matteo (1436-1501) reneszánsz szobrász, építész, festő, hadmérnök. Szülővárosában, Luccában található a legtöbb műve. Tanulmányait Firenzében végezte, ahol Antonio Rossellino és Mino da Fiesole művészete volt leginkább rá hatással. Szobrászként a luccai Szent Márton-katedrális számára számos szobrászati művet készített: a Szent Sebestyén-szobrot, Pietro Noceto (1472) és Domenico Bertini síremlékét, a Szent Regulus-oltárt (1484) és imádkozó angyal szobrokat. Ő tervezte a katedrális Tempiettóját is. Egyetlen biztosan neki tulajdonítható festmény egy Madonna szentekkel ábrázolás (1467-68).

Clouet, Jean (1470-1541) flamand származású francia festő. I. Ferenc udvari festője volt (/. Ferenc király portréja, 1525-30). Kevés bizonyíthatóan általa festett festmény maradt fenn. Többnyire portrékat készített a királyi család és a főnemesség tagjairól (/. Ferenc mint Keresztelő Szent János, 1518). Rajzai festményeinél személyesebb jellegűek (Madame de Lautrec portréja).

Coques, Gonzales (1614-1684) barokk flamand festő. Valószínűleg járhatott Angliában. A gazdag antwerpeni polgárok és Frigyes herceg kedvelt portréfestője, 1671-től Don Juan Dominicus de Zuniga németalföldi spanyol helytartó udvari festője volt. Főként kisméretű arcképeket festett. Van Dyck művészete hatott rá, emiatt kortársai - utalva képei méretére - „kis van Dyck”-nek nevezték.

Cornelis, Haarlem van (1562-1638) holland manierista festő. Cornelis Cornelisz néven is ismert. Tanulmányait az idősebb Pieter Pietersz mellett végezte. Ezután hosszabb időt töltött Franciaországban, Rouenben. Bibliai (Betlehemi gyermekgyilkosság, 1590) és mitológiai (Vénusz és Adonisz, 1614; Titánok bukása, 1588) tárgyú kompozíciókat festett, melyeken alkalma nyílt a ruhátlan test virtuóz ábrázolására. Portréi (Pieter Jansz Kies, 1596) és csoportképei közül A lövészek c. csoportképe (1583) jelentős állomása a holland csoport-arckép fejlődésének.

Corot, Jean-Baptiste Camille (1796-1875) francia realista festő, grafikus. Bár nem tartozik szorosan a barbizoni mesterek közé, többször járt a fontainebleau-i erdőben. Elsősorban a tájképeiről ismert ( Volterrai táj, 1838), amelyek alapján az impresszionisták előfutárának szokás tartani. Első tanára, Michallon tanácsára 1822-ben kezdett el a szabadban festeni. Tájképein a távolságot nem a rajztechnikával, hanem a tónusokkal érzékeltette. Másrészről a természet tanulmányozása során arra a felismerésre jutott, hogy a látottak valósághű visszaadása érdekében a színeket fehérrel kell keverni. Portréi, mint például a Kékruhás hölgy (1874), szintén hatottak az impresszionistákra.

Correggio, Antonio Allegri da (1489-1534) pármai reneszánsz festő. 1511-es mantovai tartózkodása alatt döntő hatást gyakorolt rá Mantegna illuzionisztikus festészete. Valószínűleg ekkor találkozhatott először a Gonzagákkal kapcsolatban álló Leonardo műveivel is. 1520 körül visszatért Pármába, ahol egyházi meg280