Merk Zsuzsa - Rapcsányi László (szerk.): …Éltem és művész voltam. Telcs Ede visszaemlékezései és útinaplói - Bajai dolgozatok 16. (Baja, 2011)
Mellékletek - Vincze Gabriella: Képzőművésze kislexikona
ViNCZE Gabriella KÉPZŐMŰVÉSZEK KISLEXIKONA Teles Ede visszaemlékezéseiben és útinaplóiban szereplő képzőművészek Külföldi képzőművészek Agasziasz: több epheszoszi görög szobrász neve. Fontosabb közülük a Borghesevívó (vagy viador) mestere. A szobrász lovas ellen küzdő, ruhátlan harcost ábrázoló szignált márványszobra (Párizs, Louvre) az i.e. 2. században készült, az újkori művésziskolák kedvelt anatómiai mintájává vált. Alberti, Leon Battista (1404-1472) itáliai építész, humanista, a reneszánsz nagy művészetteoretikusa. Fő művét, a reneszánsz építészetét összegző X. libri de re aedificatoriát csak halála után adták ki. Az építészet mellett tanulmányokat szentelt a festészetnek {De Pictura, 1435) és a szobrászatnak {Di statua, 1435) is. Építészetében az antik példák és Vitruvius traktátusa nyomán formai tökéletességre és a klasszikus arányok követésére törekedett (Palazzo Rucellai, Firenze, 1446-51). Egyházi épületei közül a riminii San Francesco római diadalívekre emlékeztető homlokzatával, míg a mantovai SantAndrea (1470-94) óriási kupolájával, centrális és hosszanti teret ötvöző alaprajzával tűnik ki. Altichiero, Zevio da (1330 k.—1385) Veronában és Padovában működő ma már leginkább csak a freskóiról ismert trecento festő. Általában, mint a veronai iskola megalapítóját tartják számon, habár egyetlen egy munkáját, a Santa Anastasia freskóit ismerjük a városból (1370 k.). Műveinek többségét, így a Padovában fennmaradt Szent György-kápolna Passió jeleneteit is (1377-84) Avanzoval együtt készítette. Angelico, Fra - Beato Angelico da Fiesoie - (1384-1455) firenzei kora reneszánsz festő, domonkos szerzetes. Az utolsó gótikus festők egyike, aki azonban már ismeri a modern térproblémát és használja korának nagy festészeti vívmányát, a vonalperspektívát is. 1436-tól 1445-ig Cosimo de Medici megbízásából a firenzei San Marco kolostor termeinek, folyosóinak és celláinak freskódíszítésén dolgozott. Ezután Rómába ment, ahol V. Miklós számára a Palazzo del Vaticano házikápolnájába (Capella Niccolina) Szent István és Szent Lőrinc életéből vett jeleneteket festett. A freskókkal együtt számos táblaképet is festett (Mária koroná273