Merk Zsuzsa - Rapcsányi László (szerk.): …Éltem és művész voltam. Telcs Ede visszaemlékezései és útinaplói - Bajai dolgozatok 16. (Baja, 2011)
Merk Zsuzsa: Telcs Ede visszaemlékezései és útinaplói
Merk Zsuzsa TELCS EDE VISSZAEMLÉKEZÉSEI ÉS ÚTINAPLÓI Nehéz beszélni Teles Ede visszaemlékezéseiről, mert több is van belőlük, pontosabba három. Kettő kézírásos, egy pedig gépiratos, ez utóbbi hosszabb, majdnem halálának évéig, 1948-ig tartó változat. Másfelől a gépiratban ránk maradt szöveg kapcsán felmerül az a kérdés, hogy az egész - dacára az egyes szám első személynek - tekinthető-e Teles Ede írásának? Mindegyik változat külön regény, mely egy Baján született, majd Szabadkán nevelkedett, iskoláit Bécsben végző, munkásságát Budapesten kiteljesítő művészről szól. Teles Ede alapszövegként kezelt kézírásos visszaemlékezései Svédországban, Susanne Teles tulajdonában vannak, amit Szeleczky Antal - Teles Ede bátyjának Ausztráliában élő unokája - másolt le és küldött el a bajai múzeumnak. Elmondása szerint ez az a szépen kötött naplóban szereplő szöveg, melyről visszaemlékezései legelején Teles Ede szól, vagyis az írásra váró, „naplónak való üres könyv”. A Magyar Tudományos Akadémia Művészettörténeti Kutatóintézetének Kézirattárában vannak azok a szintén kézírásos lapok, melyek majdnem szó szerint tartalmazzák azt, amit a svédországi „napló”. Az M. D. K. C. I. - 20/19. 1-60. leltári számon nyilvántartott anyag első lapján az 1942. IX. 29. dátum szerepel, valamint a „Teles: önéletrajz; töredék, 1-60. oldalig” megjegyzés is, mely a leltározó kézírásának tűnik. A nyilvántartás szerint Teles András, Teles Ede öccse adta át sok más dokumentummal együtt a visszaemlékezés megmaradt töredékét. A lapok piszkosak, olyanok, mintha egy tűzvész, rablás után kerültek volna elő. Valószínűleg a második világháború alatt, Budapest ostromakor megsérült budai ház (Alkotás utca) romjai között találhatta meg visszaemlékezései kéziratát Teles Ede, s talán ez a szörnyű idő bíztatta arra, hogy emlékezéseit tisztázza, bemásolja a „naplónak való üres könyvbe” A Kézirattárban lévő lapokon sok a művész javítása (lapszélen jelölt beszúrás, kiegészítés, betűjavítás stb.), míg a svédországi változatban egy sincs. Sokat beszélgettünk Arany Lászlóné Vidor Annamáriával (Teles Ede Magyarországon élő unokája) és Teles Gáborral, Teles Ede legfiatalabb testvérének, Andrásnak unokájával (a Magyar Nemzeti Múzeum munkatársával), s úgy gondoljuk, hogy a Svédországban lévő visszaemlékezés a MTA Művészettörténeti Kutatóintézetében lévőnek a művész által stilizált, tisztázott, átdolgozott változata. Miként került Svédországba Teles Ede kézírásos visszaemlékezése? Nehéz len23
