Merk Zsuzsa - Rapcsányi László (szerk.): …Éltem és művész voltam. Telcs Ede visszaemlékezései és útinaplói - Bajai dolgozatok 16. (Baja, 2011)
Vincze Gabriella: "Egész munkásságomban csak meggyőződésem szavára hallgattam" - Telcs Ede szobrászati munkássága
Társaság 1936-os emlékérmének & bőség pénzérméit hullató puttója mind klasszikus előképekhez nyúlnak vissza. Érmei, plakettjei közül kiemelkedőek a sportoló, táncoló alakokat megformálok (Atalanta). Teles Ede köztéri és épületplasztikai munkái A portré jellegű művektől eltávolodva, visszatérve a köztéri, monumentálisabb műfajokhoz, Teles Ede a már ismertetett emlékművei mellett köztéri szobrokkal és kutakkal is hozzájárult a városkép díszítéséhez. Az egykor a Városligetben álló legismertebb köztéri szobrának, a kis Hüvelyk Matyi-kútnak terveit 1932 végén készítette el.41 Másik kútterve, a szintúgy Mészáros Andorral közösen alkotott Széchenyi-kút, amit a Szabadság tér közelében helyeztek el, ott, ahol Széchenyi és felesége annak idején az első fácskát elültette ezzel a jelszóval: „Virulj!”. Teles vörös márvány sokalakos domborműve ennek megfelelően a faültetés aktusát ábrázolta.42 A városképet alakító, díszítő műfajok közül utoljára - hiszen abban a szobrász szerepe másodlagos - az épületdíszítő munkákról kell szólnunk. A korszak reprezentációs igénnyel épült építményein többnyire valamilyen figurális épületplasztika is helyet kapott. Habár nem jelentett túl nagy elismerést, ha egy szobrász díszítőszobrászati feladatot vállalt, hiszen az az ornamentális faragványokat készítő kőfaragókkal közeli státuszt jelentett, mégis szinte az összes szobrász életművében szerepelnek díszítő jellegű munkák. Teles Ede a 20. század elejétől kezdve több budapesti épület figurális szobrán vagy domborművén dolgozott. Szerepe volt a Budapest eklektikus városképét meghatározó Gellért és Széchenyi fürdő, a Gresham-palota, a Hitelbank (ma Pénzügyminisztérium), a Zeneakadémia és a Chevrea Khadisa szeretetotthonának díszítésében. Legkorábbi közülük a Gresham-palota és a Zeneakadémia díszítése. A Gresham-palota 1905 és 1907 között Quittner Zsigmond és Vágó József tervei alapján épült. Homlokzatán ma is látható a Teles Ede alkotta szakállas fej.43 Nagyobb feladat hárult rá a Korb és Giergl tervezte Zeneakadémia épületén, melynek szobrászati és díszítő munkálataiban Teles mellett Stróbl Alajos, Maróti Géza, Szabó Antal, Groó István és Körösfői-Kriesch Aladár vett részt.44 Teles Ede a homlokzat allegorikus dombormű frízeit faragta: „Hogy a rendelkezésére álló fríz magasságában díszítménye az épület mértékével összhangzatos legyen, annak motívumaiul gyermekalakokat választott”.45 A zene négy korszakát 41 MTA MKI Adattár, Lyka Károly cédulagyűjtése, Teles Ede. 42 H. Boros Vilma, Promenade, Budapest, 1980/8, 36. Repró: Uj Idők 1931/1, 36. 43 Medvey Lajos, Csányi Károly, Vezető Budapest szobrai megtekintéséhez, Mérnökök Nyomdája, Budapest, 1939. 43. 44 Csudáky Bertalan, Az Országos Magyar Kir. Zeneakadémia új épülete, Vasárnapi Újság, 1907. május 12., 54/19, 170. 45 IC, Az új Zeneakadémia homlokzatának domború műve, Magyar Iparművészet, 1906. május, 9/3, 139-140. 18
