Merk Zsuzsa - Rapcsányi László (szerk.): …Éltem és művész voltam. Telcs Ede visszaemlékezései és útinaplói - Bajai dolgozatok 16. (Baja, 2011)
"…Éltem, és művész voltam". Telcs Ede visszaemlékezései
lójának felmosása volt hátra, ez asszonymunka volt; Mucsányiné sem engedte, hogy idegen takarítónőt vegyünk fel, ő maga állt neki a padlófelmosásnak. Én pedig mentem anyagot, plasztilint, gipszet beszerezni, minél előbb dolgozni akartam. Igen ám, dolgozni, de mit? Hamarosan rájöttem, hogy nemcsak Magyarország vesztette el a világháborút: elvesztettem azt - én is. A háború előtti fellendülésnek nyoma sem volt. Azelőtt egyik szoborpályázat a másikat érte, sok százezer, sőt millió koronás emlékművek vártak kivitelre, most legföllebb egy-egy sablonos „hősi emlékműért” vívtak késhegyre menő harcot a magyar szobrászok. Nórának igaza volt: Angliában sokkal jobb helyzetünk lett volna, de az én igazságom volt az erősebb, nekem haza kellett jönnöm. Elkezdtem műtermemben pepecselni. Csináltam egy női aktot, néhány kisebb munkát a Műcsarnok jubiláris tárlata részére, de jövedelmem nagyon gyéren volt. Ebben az időben történt, hogy egy este egy váratlan, de annál kedvesebb látogató keresett fel Mészáros utcai lakásomon. Beszéltem már Zimmerman rotterdami polgármesterrel való ismeretségemről, kinek tiszteletére egy emlékérmet készítettem. Őt közben a Népszövetség Ausztria pénzügyeinek szanálásával bízta meg, s ezért kellett a rotterdami polgármesteri székből távoznia. 1922 júliusában egy új megtiszteltetés érte. A Népszövetség Vilma holland királynőt bízta meg a trianoni szerződés folytán Magyarország és Ausztria között gazdasági kérdésekben felmerült vitás kérdések eldöntésével. Vilma királynő pedig ezt a megbízást Zimmermanra ruházta, illetve őt bízta meg helyettesítésével. Zimmerman Pestre jött. Tisztelgő látogatást tett Horthynál, tárgyalt a külügy- és pénzügyminiszterünkkel,315 de egyébként senki mással nem érintkezett, mert ő, akiről már hollandiai tisztelői megállapították, hogy „Nec sumit aut ponit secures arbitrio popularis aurae” most sem akarta magát ítéletében senkitől sem befolyásoltatni.316 így Horthy s a két miniszter után csak egy embert látogatott meg Budapesten - engem. Én természetesen örültem a viszontlátásnak, és bár ily váratlan vendégre igazán nem voltunk felkészülve, meginvitáltam vacsorára, amit ő habozás nélkül elfogadott. Nóra sosem volt jó háziasszony, de ezúttal kivételesen kitett magáért, és olyan paprikás csirkét és túrós és káposztás rétest adott vacsorára, hogy Zimmerman kijelentette, hogy ilyen ízletes vacsorát évek óta nem evett; egészen szerelmes lett a magyar konyhába. Egész beszélgetésünk s a vacsora alatt egy szót sem beszéltünk politikáról, és én célzást sem tettem magyarországi küldetésének okaira. 315 A külügyminiszter gróf Bánffy Miklós. - Kállay Tibor (1881-1964) politikus, 1923-24 között pénzügyminiszter, a Népszövetséggel folytatott pénzügyi tárgyalások vezetője. 316 „Nem vesz s nem veszít állást, hatalmat/Néptömegek kegye, kedve folytán.” Horatius, Carmina III/2. (Bede Anna fordítása.) 188
