Merk Zsuzsa - Rapcsányi László (szerk.): …Éltem és művész voltam. Telcs Ede visszaemlékezései és útinaplói - Bajai dolgozatok 16. (Baja, 2011)

"…Éltem, és művész voltam". Telcs Ede visszaemlékezései

ban, tehát a kormányt, az arisztokráciát, a főpapságot és a magasabb közjogi mél­tóságokat. A régi Magyarországnak utolszor nyílott alkalma káprázatos díszru­háinak és vagyont érő családi ékszereinek csillogtatására. Bánffy Miklós mint az állami színházak főigazgatója lett a koronázási ünnepség rendezésével megbízva. Bánffy ki is tett magáért. Vörös bársonnyal vonta be a koronázó templom belsejét, és olyan fényeffektusokról gondoskodott, hogy a koronázás, a felvonuló hölgyek csipkeruhái és ékszerei, a férfiak színes díszmagyarjai olyan ragyogó képet mutat­tak, hogy ez a koronázás Festetics herceg286 véleménye szerint felülmúlta úgy Fe­renc József, mint VII. Edward és V. György angol királyok koronázásának fényét is. A koronázási előkészületekben nekem is volt egy szerény részem. Ősi szokás volt, hogy a magyar nemzet a trónra lépő király hitvesének mintegy nászajándék­képpen 100000 db aranyat ajándékoz, amit természetesen egy díszes menyasszo­nyi ládában kellett átnyújtani.287 Erre a célra kellett megfelelő szobrászati dísszel ellátott, fémből készült ládát tervezni. Az ötvösmunkával Bánffy Zutt Richárdot,288 az Iparművészeti Iskola ötvöstanárát bízta meg, de ez a svájci származású ötvös­művész annyira nem ismerte a magyar népművészeti motívumokat, hogy az általa tervezett mintákkal Bánffy sehogy sem volt megelégedve. Bánffy erre engem kért fel a munka elvégzésére. Nagyon rövid idő állott csak rendelkezésre, Bánffy fel­vázolta elgondolását, és én két nap alatt elkészültem a munkával, mellyel Bánffy nagyon meg volt elégedve, és megkérdezte, mit kérek munkám fejébe, de mindjárt hozzátette, kérjek bármit, csak pénzt ne, mert a rendelkezésére álló pénzalapok már teljesen kimerültek. Én természetesen azt feleltem, hogy nem kérek semmit, szívesen vállaltam barátságból, az ő kedvéért ezt a kis munkát. Ezzel az elintézés­sel viszont ő nem volt megelégedve, és felajánlotta, hogy a királlyal, akinek nagyon tetszett az általam készített „menyasszonyi láda” magyar nemességet adományoz­­tat nekem. Megköszöntem az ajánlatát, de nem fogadtam el. Bánffy nem értette meg a vonakodásom, erősen kapacitált, és azt mondotta, hogy ő maga fogja meg­tervezni a nemesi címeremet, már van is erre egy jó ötlete. Én azonban kitartottam álláspontom mellett, hiába hivatkozott Bánffy Stróbl Alajos példájára, aki büszkén hordja a liptóújvári előnevet; én kértem, hogy ak­ceptálja az én egyetlen hiúságomat, ti. azt, hogy nem vagyok hiú, és nem adok semmit az ilyen üres külsőségekre. Végre is Bánffy engedett, s én így estem el a magyar nemességtől, pedig milyen jól állott volna az 1944-ben a sárga csilla­gomhoz, amivel hazánk akkori vezetői tüntettek ki. 286 Festetics Tasziló gróf (1850-1933) a főrendi ház tagja, 1911-től herceg. Mary Hamilton angol hercegnővel kötött házassága révén több európai uralkodóházzal került kapcsolatba. Keszthelyi birto­kán vendégül látta Edward angol királyt, Albrecht szász királyt, Ferenc Ferdinánd trónörököst. 287 A koronázás leírását tartalmazó albumban a koronázási ajándékról a következőket írják: „A királyi palota vörös termében állott a két díszes szekrény, amelyeket gróf Bánffy Miklós tervezett; a szekrényekben 50-50000 db arany. Húszkoronás aranyak helyett ezúttal, mint azt a képviselőház­ban utólag szóvá tették, tízkoronás aranyak.” - Koronázási Album, 1917. 129-130.; 134. 288 Zutt Richárd (1887-1938) svájci ötvös, éremmüvész, 1912-1925 között Budapesten az Ipar­­művészeti Iskola ötvös szakosztályának vezetője. Számos emlékérmet, jelvényt készített. 172

Next

/
Oldalképek
Tartalom