Merk Zsuzsa - Rapcsányi László (szerk.): …Éltem és művész voltam. Telcs Ede visszaemlékezései és útinaplói - Bajai dolgozatok 16. (Baja, 2011)

"…Éltem, és művész voltam". Telcs Ede visszaemlékezései

Bárczy István polgármestert,272 hogy nem tudna-e valami oly munkára használni, ahol, ha nem is mint katona, de munkámmal kivehetném a részem az ország há­borús erőfeszítéséből. Bárczy ajánlkozásomat szívesen fogadta, és a főváros kato­nai ügyosztályára, Csupor tanácsos mellé osztott be, ahol elég komoly adminiszt­rációs feladatot kellett megoldanom. Én, aki soha hivatalnok nem voltam, igyekeztem itt helyem jól megállni, és soha nem feledve, hogy emberi sorsok vannak a kezemben, és függnek az én in­tézkedésemtől, megpróbáltam mindent lelkiismeretesen és főleg emberségesen intézni. Sokat persze nem segíthettem, de úgy éreztem, hogy ily időkben emberséggel sok fájó sebre lehet írt találni, és ez is emberhez méltó feladat. Ebben a szellemben láttam el hivatalomat: nem fordult hozzám olyan fejkendős nénike, akit meg nem hallgattam, akinek kérését - a lehetőségek határai között - nem teljesítettem vol­na. A katonafiú szabadságra való jussának támogatása a nagy munkaidőben vagy be­tegség, haláleset idején, igazságtétel a hadisegély körül, támogatás, tanács, mind egy-egy lehetőség volt egy könny letörlésére, egy fájdalom enyhítésére. Egész beletemetkeztem megnyugvást keresve és találva ebbe a munkába, úgy éreztem, hogy így is lehet szolgálni a hazámat.273 Ezt a munkámat oly komolyan fogtam fel, hogy mellette - először egész pá­lyafutásom alatt - a szobrászatot teljesen elhanyagoltam. Még 1914-ben részt vettem a Képzőművészek Segítő Bizottsága által rendezett kiállításon, de itt is egy régibb munkámmal - Szt. Kristóf a gyermekkel - szerepeltem, új munkába egyál­talán nem is fogtam. A Műcsarnokot egyébként a háború kitörése után a Képzőművészek Testü­leté a Vöröskeresztnek engedte át hadikórház céljaira, s így a szokásos évi tárla­tok részére csupán a Szépművészeti Múzeum előcsarnoka és három terme állott rendelkezésre. Hozzájárult ehhez, hogy a magyar művészek személyi ellentétek miatt, féltékenységből, irigységből megoszlottak, és három csoportba tömörültek: a független művészek, szabad művészek és új művészek csoportjába. Már maguk ezek az elnevezések is bizonyítják, hogy az egyes csoportokat nem világnézeti vagy valami művészetszemléleti különbség választotta el egymástól, mindamel­lett mindhárom csoport külön teremben, külön bíráló és rendező bizottsággal vett részt az egyes tárlatokon. Ez a testvérharc nagyon elvette a kedvemet e kiállításokon való részvételtől, s ezért a háború alatt - egy jótékony célú kiállítástól eltekintve - nem is szerepel­tem a kiállításokon, s ez indított engem, mint egy csomó hasonló gondolkodású 272 Bárczy István (1866-1943) politikus. Budapest polgármestere 1906-1917 között, 1918-ig főpolgármester. 1919-1920-ban igazságügy-miniszter. Kiváló közigazgatási szakember. 273 A honvédelmi miniszter rendeletével „Teles Edét, a tanácsi IV. ügyosztályban önkéntes szol­gálatot teljesítő szobrászművészt, a népfölkelési szolgálat alól felmentette." A határozat dátuma 1914. október 22. Valószínűleg 1914-ben teljesített szolgálatot Budapest Székesfőváros Tanácsánál. A határozat a Türr István Múzeum gyűjteményében (ltsz.: 58.401.9.38.6.). 165

Next

/
Oldalképek
Tartalom