Merk Zsuzsa - Rapcsányi László (szerk.): …Éltem és művész voltam. Telcs Ede visszaemlékezései és útinaplói - Bajai dolgozatok 16. (Baja, 2011)
"…Éltem, és művész voltam". Telcs Ede visszaemlékezései
első, majd második balkáni háború szinte a közvetlen szomszédságunkban játszódott le,261 az év elején még senki sem gondolta, hogy egy ilyen - sőt ezeknél sokkal hatalmasabb - háborús konfliktusba mi is be lehetünk vonva. Egy hamis álomvilágban éltünk, és bár gyakran hallottuk azt a frázist, hogy a magyar politizáló nemzet, a politikáról voltaképpen fogalmunk sem volt. Ennek elsősorban rossz kultúrpolitikánk volt az oka, de rosszak voltak az iskoláink is. Én Szabadkán, egy oly városban, ahol a lakosságnak mintegy fele bunyevác nemzetiségű volt, a gimnáziumban soha nem hallottam a nemzetiségi kérdésről még igazán művelt és jóakaratú történettanáromtól, Balás Imrétől sem. Leírtam Marczali professzorral való megismerkedésemet, és jeleztem, hogy mennyire megdöbbentett, mikor beszélgetésünk közben rámutatott népünk sorsproblémáira. Maga az ország minderről még mindig nem tudott semmit, és én is egyelőre nyugodtan adtam át magam művészeti problémáimnak. Ebben az időben készítettem plasztikus díszítést a Hitelbank új palotája számára,262 készítettem néhány majolikaszobrot, és feleségemnek, Nórának márvány mellszobrát. Ekkor alapítottuk a Céhbeliek művészcsoportot, melynek elnökévé Körösfői- Kriesch Aladárt választottuk, s mely csoporttal fel kívántuk venni a harcot a különböző művészi érdekcsoportokkal szemben, az összesség s a magyar művészet érdekében.263 Szóval egyelőre minden ment a maga útján, és senki sem hallotta meg az apokalipszis lovainak dübörgését. Ekkor, 1914. június 28-án dördült el Szarajevóban a revolverlövés, mely Ferenc Ferdinánd trónörökösnek és feleségének, Hohenberg Zsófiának életét kioltotta, és az első világháborút kirobbantotta. Ferenc Ferdinánd sosem volt népszerű Magyarországon. Általában a magyarság ellenségének tartották, aki cseh származású feleségének hatása alatt az Osztrák-Magyar Monarchiát úgy akarta átalakítani - elsősorban a magyarság rovására -, hogy a szláv nemzetiségeknek teljes autonómiát kívánt adni. Halálának ténye Magyarországon tehát inkább bizonyos megkönnyebbülést 261 Az első Balkán-háború (1912 október-1913 május) a Balkán Szövetség (Görögország, Bulgária, Szerbia és Montenegro) között folyt az Oszmán Birodalom ellen. A londoni békével záruló háború következtében a törökök európai hatalma összeomlott, elvesztik európai területeik jelentős részét. A második Balkán-háborúban (1913 június-július) a görög, szerb, román hadsereg megtámadta Bulgáriát, mely elvesztette a londoni békében neki ítélt területek egy részét. 262 A Magyar Általános Hitelbank épületét Alpár Ignác tervezte, 1909-1913 között épült fel. Ma a Pénzügyminisztérium épülete (Budapest, V. kér., József nádor tér). 263 A Céhbeliek csoportja 1913. december 22-én alakult. Hármas célt tűztek maguk elé: összejöveteleket szerveznek a csoport tagjainak műtermeiben; a közönséggel kapcsolatot keresve vendégeket hívnak találkozóikra; kiállításokat rendeznek (az első 1914. április 2-án nyílt), „harmadszor pedig a művészpolitikát hivatalból űző faktorokat iparkodnánk informálni, nem pillanatnyi személyes vagy pártérdek szempontjából, hanem lehetőleg egy általános kultúrérdekű, művészeti szempontból." - Körösfői-Kriesch Aladár után Teles Ede lett a Céhbeliek elnöke. - Művészet, 1914. 2. szám. 162
