Merk Zsuzsa - Rapcsányi László (szerk.): …Éltem és művész voltam. Telcs Ede visszaemlékezései és útinaplói - Bajai dolgozatok 16. (Baja, 2011)
"…Éltem, és művész voltam". Telcs Ede visszaemlékezései
vészeire és a magyar kulturális életre való kihatását és fontosságát, mikor erre felszólítottak, szívesen állottam a mozgalom élére, és vállaltam az egyesület elnökségét. Alelnök az akkor divatba jött lakberendező, Falus Elek lett.259 Az új alakulás célja volt az iparművészek anyagi érdekeinek védelme, mert egészséges fejlődés csak úgy volt várható, ha ez az új művészeti ág is megfelelő védelemben részesül. Az egyesület ennek a feladatának igyekezett is becsülettel megfelelni, és - azt hiszem - nem kis része volt a magyar iparművészet fejlődésében. Közben a Képzőművészek Egyesülete, melynek szintén egyik vezetőségi tagja voltam, igyekezett az elmaradt magyar vidéket is felébreszteni álmok nélküli álmából, és felkelteni bennük a kivirágozott és lassan európai szintre emelkedő magyar képzőművészet iránti érdeklődést. A XX. század első éveitől kezdve sorban következtek vidéki városainkban a Képzőművészeti Társulat kiállításai, melyek ha nem is értek el egyelőre komoly gazdasági eredményt, le nem becsülhető kulturális missziót töltöttek be, mert egész bizonyosan minden egyes kiállítás megnyert néhány új hívet a magyar művészetnek. Ezeken a vidéki kiállításokon természetesen én is mindig részt vettem, hiszen nagyon jól emlékeztem, hogy mit jelentett számomra, mikor előbb Pesten, majd Bécsben az első valóban művészi alkotásokat megismerhettem. Elgondoltam, hogyha minden kiállítás csak egy, magát és a saját művészi megnyilvánulását kutató fiatalembernek nyújt útbaigazítást, s ha csak néhány embert tanít meg arra, hogy a giccset a művészettől megkülönböztesse, már bőven megérte a ráfordított pénzt és fáradtságot. Én főleg terrakottáimmal és kisebb zsánerszobraimmal szerepeltem ezeken a kiállításokon, abból az elgondolásból kiindulva, hogy ezek találják meg legkönnyebben az utat a magyar vidék intellektusához, és egy-egy művem, így elsősorban a Kati néni c. kis bronzszobrom bejárta csaknem az egész országot, de még külföldre is ellátogatott, és hírt adott a magyar paraszti, de mégis öntudatos és rátarti kiállásával a magyarság jelentkezéséről, mellyel helyet kért magának Európa kulturális fejlődésében és törekvéseiben. E cél érdekében, ebben az évben Szegeden megalakult az Alföldi Művészek Egyesülete, melynek elnökévé engem, alelnökévé Tornyai Jánost választották.260 Közben elérkezett a vészt hozó 1914-es esztendő. Bár az évekkel előbb kitört 259 Falus Elek (1884-1950) grafikus, iparművész. Illusztrálta a Nyugatot és a Nyugat Könyveket, számos könyvborítót, színházi díszletet tervezett. Iványi-Grünwald Bélával és Kada Elek polgármesterrel hozták létre a Kecskeméti Művésztelepet (1909), ahol a szőnyegszövőműhelyt vezette. Sikeres kerámia- és szőnyegtervező; nagypolgári körökben kedvelt épületdíszítő és lakberendező. 260 Az Alföldi Képzőművészek Egyesülete nem egy esztétikai szempontból közös program megvalósítására jött létre, hanem „első sorban gazdasági, adminisztratív tömörülés. A délvidéki, ott élő, onnan származó és odatartozó művészek anyagi és erkölcsi képviselete. Röviden, néhány szóval körülírt célja, tervbe vett teendői: képvásárlások állandó közvetítése. Tárlatok rendezése vidéken és Budapesten. Művészházak létesítése minél több vidéki városban. Művészeti előadások, nyilvános felolvasások rendezése.” - Művészet, 1913. harmadik szám. 161 i I
