Merk Zsuzsa - Rapcsányi László (szerk.): …Éltem és művész voltam. Telcs Ede visszaemlékezései és útinaplói - Bajai dolgozatok 16. (Baja, 2011)

"…Éltem, és művész voltam". Telcs Ede visszaemlékezései

kimenője volt, s ilyenkor felesége helyettesítette, aki szigorúan véve nem tartozott a szanatórium személyzetéhez, s így megengedhette magának ezt a kis fegyelem­­sértést. A kis cselszövénnyel én jártam a legjobban, mert annak következtében egy igen jó barátra akadtam mijnheer Begeer személyében. Ő egy utrechti fémárugyárnak volt a tulajdonosa, aki gyárát igyekezett komoly, művészi nívóra emelni, s így szak­mai érvekből is komolyan érdeklődött a szobrászat, különösen a plakettművészet iránt.240 Engem viszont nagyon érdekeltek a technikai eljárások, ahogy az ő gyárá­ban az érmeket, plaketteket verték és sokszorosították. így órák hosszat elbeszél­gettünk mindkettőnket érdeklő szakmai kérdésekről, s ezentúl együtt sétáltunk a szanatórium nagy kertjében. Beszélgetések folyamán lassanként megismertem benne a derék és intelligens embert is, úgyhogy nagyon összebarátkoztunk, és ezután már könnyebben viseltük el a Lahmann professzor által ránk kiszabott fogságot. A külvilágról közben vajmi kevés hírt kaptunk. A heti egy levél pontosan meg­érkezett Nórától, és én is hetente írtam neki. Ő beszámolt a gyerekekről, írt a mű­termi eseményekről, de semmi másról. Úgy látszik, ő is Lahmanntól kapott utasí­tásokat, amiket szigorúan betartott. Én még rövidebben írtam, csak a Begeerrel való ismeretségem után lettek be­számolóim valamivel részletesebbek. Ez idilli állapotnak Begeernek a szanatóriumból való távozása vetett véget. Egy napon levelet kapott a feleségétől, aki hazahívta. A professzor nem támasztott kifo­gásokat, s így barátom még másnap elutazott, de előbb szavamat vette, hogy a sza­natóriumból való hazatérésem előtt meg fogom látogatni Utrechtben. így hát megint egyedül maradtam, de Frau Woltéval való titkos megállapodá­somat ezután is fenntartottam, bár egyedül a legfinomabb Schweinekotelett sem ízlett úgy, mint mikor még mijnheer Begeer ült velem szemben a kis vendéglő asz­talánál.241 Én Begeer távozása után még két hónapig maradtam a szanatóriumban, de mindmáig nem tudtam rájönni, hogy Lahmann professzor tudott-e titkos esti kirándulásaimról, és azt esetleg gyógyulásom egyik módszereként hallgatólago­san eltűrte, vagy pedig fegyelemsértésem mindvégig rejtve maradt előle. Azt biztosra vettem, hogy a professzor állandó levelezésben áll Nórával, mert láttam Nóra leveleiből, hogy milyen tudatosan adagolta egyre bővebbre beszámo­lóit, különösen az otthoni művészeti eseményekről. Mikor aztán egy levelében azt írta, hogy fél, hogy nem készülök el idejére a Munkácsy-síremlékkel, amelyre a kitűzött pályázatot én nyertem el, és amelynek felavatását szerették volna Mun­kácsy halálának 10 éves évfordulóján megtartani, tudtam, hogy ütött a hazaté­rés órája.242 Jelentkeztem a professzornál, aki elhatározásomat helyeselte, és közölte azt 240 Mijnheer Begeer: Begeer uram. - A Van Kempen & Begeer cég ma is létezik, gépgyártással, fémmegmunkálással arany- és ezüstműves munkákkal foglalkozik. 241 Schweinekotelett: sertéskaraj. 242 A Munkácsy-síremlék elkészítésére Ligeti Miklóst és Lechner Ödönt is felkérték, de ők visz­­szaléptek Teles Ede javára. - Szatmári Gizella, 2005. 2. sz. 405-419. 152

Next

/
Oldalképek
Tartalom