Merk Zsuzsa - Rapcsányi László (szerk.): …Éltem és művész voltam. Telcs Ede visszaemlékezései és útinaplói - Bajai dolgozatok 16. (Baja, 2011)

"…Éltem, és művész voltam". Telcs Ede visszaemlékezései

a hőemelkedés, és egyik orvos barátom őszintén megmondotta, hogy nemigen remélhetünk nála komoly javulást. Ez a közlés teljesen letört. Életemben először még a szobrászi munkához sem volt kedvem. Bejártam a műterembe, de alig nyúltam agyaghoz, és még a Mű­csarnok téli tárlatán sem akartam részt venni. Egyik hű tanítványom, Petri Lali rábeszélésére mégis összeszedtem kissé magam, és néhány munkámat, köztük Szt. László-szobromnak egy gipszmásolatát és Singer Hédi márványszobrát be­­küldöttem a kiállításra. Petri rábeszélése nagyon helyesnek bizonyult, mert különösen Hédi fejével igen nagy sikerem volt, és ennek a művemnek ítélték a legnagyobb magyar mű­vészi kitüntetést, az Állami Nagy Aranyérmet, amit előttem a magyar szobrászok közül csak Zala és Stróbl kaptak meg. Azt hiszem, a kitüntetés odaítélésénél szerepet játszott Szt. László millenniumi emlékszobra is, és mindenesetre, én voltam az a művész, akit legfiatalabb korában ért ez a nagy elismerés.233 Hédi fejszobrát én magam is igen sikerültnek és érdekesnek tartottam, ami kétségtelenül nemcsak az én érdemem volt, hanem sógornőmé is, aki egyál­talán nem volt szép nő, és nyomába sem ért Annának, de végtelenül intelligens, sensibilis arcán a modern nő érzésvilágának minden skálája visszatükröződött. Én megláttam arcán ezt a sokrétű, színes kifejezést, és a róla készített márványfejen, mely inkább tanulmányfőnek mint portrénak készült, ezeket az érzéseket vissza is tudtam adni. Úgy éreztem, hogy ez a fej a Mona Lisával tart rokonságot, amivel nem a saját művemet akarom az isteni Leonardóéhoz hasonlítani, hanem csak Singer Hédiről állapítom meg, hogy ő annak a régi reneszánsz asszonynak egyik modern leszár­mazottja. E művem karrierjéhez tartozik még az is, hogy arra megkaptam a Lipótvárosi Kaszinó 2000 koronás díját is, és hogy azt végül a magyar állam meg is vásárolta. Örülök, hogy ez a szobrom ily módon emberi számítás szerint még évszázadokig látható lesz a Szépművészeti Múzeumban. Az Állami Nagy Aranyérem elnyerése némileg felrázott letargiámból, amihez hozzájárult az is, hogy Annus állapota átmenetileg megint javult, és én ismét re­ménykedni kezdtem. Talán mégis az orvosok tévednek, és az én boszorkányom, akin a tűz sem fogott, le fogja győzni ezt a betegséget is. Abban az időben készítettem egy pályatervet a Munkácsy-szoborra, és csinál­tam Fittler Kamillné, az Iparművészeti Iskola igazgatója feleségének234 és Ambro-233 Az 1908-1909. évi Műcsarnokban rendezett téli tárlaton bemutatott Tanulmányfej c. szob­rával (Singer Hédi) a „Műcsarnok zsűrije az aranyéremmel” tüntette ki. Az Országos Magyar Kép­zőművészeti Társulat fejléces levelén arról értesíti Teles Edét, hogy művével elnyerte a Kaszinó díját. - A Lipótvárosi Kaszinó díjáról szóló oklevél - 1908. november 27. - a Türr István Múzeum gyűj­teményében (ltsz.: 58.401.9.11.) - Művészet, 1909. első szám. 234 Fittler Kamill (1853-1910) építészmérnök, szakíró, 1896-tól az Iparművészeti Főiskola igaz­gatója, 1897-től haláláig a Magyar Iparművészet c. folyóirat szerkesztője. 148

Next

/
Oldalképek
Tartalom