Merk Zsuzsa - Rapcsányi László (szerk.): …Éltem és művész voltam. Telcs Ede visszaemlékezései és útinaplói - Bajai dolgozatok 16. (Baja, 2011)
"…Éltem, és művész voltam". Telcs Ede visszaemlékezései
is igen értékes régi és újabb kori képgyűjteménnyel rendelkezik, mely ha nem is tudja felvenni a versenyt Olaszország vagy a nyugati nagy metropoliszok vagy az Ermitage gyűjteményeivel, a mi szerényebb viszonyainkhoz képest még mindig igen értékes és jelentős műkincseket tartalmaz, úgyhogy emiatt a külföld előtt egyáltalán nem kell szégyenkeznünk. A másik hasonlóan jelentős művészeti eseményben magamnak is aktív szerepem jutott. 150 rendes taggal megalakult a magyar Éremkedvelők Egyesülete, melynek elnöke gróf Teleki Sándor, a nagy műértő és műbarát lett, alelnökévé pedig engem választottak.188 Az egyesület célja a magyar érem- és plakettművészet fejlesztése volt. A tagok csekély tagdíjat fizettek, és olcsóbban jutottak az egyesület által az egyes művészektől sokszorosításra megvett plakettekhez. Az egyesület tagjai az alakuláskor bizony csak művészetpártoló arisztokratákból, pénzemberekből és gyárosokból kerültek ki. Az egyesület mégis fontos szerepet töltött be, mert a képzőművészetnek egy hazánkban eddig meglehetősen elhanyagolt ágát vette pártfogásába, a tagság köre egyre jobban bővült, s fokozatosan egyre több entellektüelt vonzott soraiba, s nyert meg a magyar művészetnek. Ebben az időben újabb két nagy emlékműpályázat foglalkoztatta a magyar szobrászokat és építészeket. A Kossuth- és a Szabadságharc-szobor pályázatai. Én különösen az utóbbiban voltam érdekelve, s valószínűleg erre készítettem legjobb pályázatomat, és ezzel arattam a legnagyobb fiaskót. Ezúttal Sárkány építésszel társultam, aki az én elgondolásom szem előtt tartásával készítette el az emlékmű architektúráját. Ez egy háromoldalú csonka gúlából állott, melyet a földgolyót jelképező gömb koronázott meg. A gúla három oldalán a szabadság, egyenlőség, testvériség eszméjét ábrázoló magas reliefben ábrázolt, részben azonban a reliefből teljesen kilépő csoportok voltak elhelyezve, a földgömb tetején állott egy meztelen férfi, aki az Embert, illetve az emberiséget személyesítette meg, mellette a szabadság örök szimbóluma, egy sasmadár bontogatta szárnyait. A pályázatot Szamovolszky és Gách, két fiatal, igen tehetséges szobrászművész nyerte meg egy nagyon érdekes pályamunkával, melyen egy biga189 elé fogott két száguldó ló jelképezte a magyar szabadságharc mindent elsöprő erejét.190 Én ezúttal - és az egész pályafutás alatt először és utoljára - a díjazottak között sem voltam, miután a zsűri megállapította, hogy félreértettem a pályázat alapgondolatát, és nem a magyar szabadságharc, hanem az emberi szabadság szobrát terveztem meg. Pályamunkámat a zsűri így csupán megvételre ajánlotta, de úgy a hivatalos kritika, mint a hírlapokban megjelent sajtókritikák igen nagy elismeréssel írtak 188 Az Eremkedvelők Egyesülete 1905-ben alakult az éremművészet fejlesztésére. - Teleki Sándor gróf (1861-1919) főrendi házi tag, több turisztikai könyv szerzője. - Művészet, 1905. harmadik szám. 189 Biga: kétkerekű, kétfogatú római harci kocsi. 190 A Szabadság-szobor, melyet Budapesten a Szabadság térre terveztek, az I. világháború miatt nem valósult meg. 126
