Merk Zsuzsa - Rapcsányi László (szerk.): …Éltem és művész voltam. Telcs Ede visszaemlékezései és útinaplói - Bajai dolgozatok 16. (Baja, 2011)
Vincze Gabriella: "Egész munkásságomban csak meggyőződésem szavára hallgattam" - Telcs Ede szobrászati munkássága
bizonygassa: „Kallós barátom és kollégám működését nagyobb tisztelettel senki nem nézi, mint én, de azon kitételt, hogy pendantjait, kettőt is Teles Ede mintázta, midőn az ő vásárfia domborművéről van szó, mégsem tartom helyesnek, mert tudvalevőleg az én Enyelgés dombormüvemet már két évvel ezelőtt vásárolta meg a kormány, tehát három esztendővel ezelőtt készült, ergo nem lehet úgy feltűntetni a dolgot, mintha én bármi tekintetben is az én Kallós barátom munkájára készítettem volna a pendant-t”9 Habár a zsánerektől - néhány kivételtől eltekintve - később elfordul a művész, másik kedvelt korai műfajához, a portrészobrászathoz egész életében hű marad. Igaz, az 1898-as tavaszi tárlaton bemutatott groteszk karakterportré szobornak, a Nevetőnek kevés társa akad Teles életművében. Középkorú vagy idősebb embereket ábrázoló képmásait többnyire naturalista felfogásban, a lényegre szorítkozva mintázza, a szem és a száj állásával sejteti az ábrázolt jellemét. Ez a felfogás köszön vissza az 1902. évi téli tárlaton szereplő, egy öregedő, testes zsidó pénzembert ábrázoló Tanulmányfő című munkáján, amit kétezer koronás Röck-díjjal jutalmaztak, vagy az ugyancsak ekkor keletkezett Prielle Kornélia, illetve a szárnypróbálgatásként eredetileg színesre festett Boromissza Istvánná portréján. A lényeg megragadását tartva szem előtt, így nem ragaszkodva egyetlen egy stílushoz sem, idős portréitól eltérő szellemben fogantak gyermek- és fiatal női arcmásai. Erősebb bennük az idealizáló szándék. Legismertebb művén, az 1908/09-es téli tárlaton kiállított impresszionista hatásokról tanúskodó10 Női arcképén (Singer Hédi) vagy a későbbi Úriasszony arcképén „...csak az arc egésze, a rajta derengő hangulat foglalkoztathatja a nézőt, és tolmácsol valamely finom életérzést [...] a hatást nem annyira azzal éri el, amit mond, inkább azzal, amit sugalmaz”11 Teles szobrászaténak, vissza-visszatérő eleme a gyermek. Zumbusch tanítványaként készült első munkája is egy anya-gyermek, valószínűleg a Madonnaszobrokra visszavezethető kompozíció volt. Ez a gyermek lehet egészen kicsi, karon ülő, hasonlatos a Magyar Numizmatikai Társulat 1936-os emlékérmén szereplő puttóhoz, valamint A két bornemisszán, a Kisfiún (1901), a Gyermek almával (Andris) címet viselő zsáneren, illetve a két változatban is ismert, a fiatal és az idősödő szobrász művészi hitvallásaként is értelmezhető Szent Kristóf Jézusa esetében. Ritkább esetben, mint a köztéri szoborként felállított Hüvelyk Matyin vagy az Idegenbe plasztikáján a gyermek alakja már kicsit idősebb. A zsáner-, mitológiai, vallási témájú szobrok gyermekalakjainál jóval több egyéni vonást mutatnak gyermekportréi, melyeknek modelljéül a hozzá közel álló családok gyermekei szolgáltak. Barátja, Malonyay (Malonyai) Dezső fiairól készített Milánóban és Londonban is kiállított páros portréja mellett12 másik ismert páros portréját Hubay Andorról 9 OSZK Kézirattár, Fond 65/618, Teles Ede Lyka Károlynak, 1901.11. hó 19. 10 Rodin munkásságát jól ismerte Teles, hiszen az 1901-es drezdai nemzetközi kiállításon mindketten szerepeltek: Teles a szobrászati kis aranyérmet, Rodin pedig a nagyot nyerte el. 11 Lyka Károly, 1954. 77. 12 OSZK Kézirattár, Levelestár, Teles Ede Malonyay Dezsőhöz, 1908. 11.27. 11
