Merk Zsuzsa - Rapcsányi László (szerk.): …Éltem és művész voltam. Telcs Ede visszaemlékezései és útinaplói - Bajai dolgozatok 16. (Baja, 2011)

"…Éltem, és művész voltam". Telcs Ede visszaemlékezései

gyarsággal, meggyilkolásának híre tehát megmozgatta népünk együttérzését, és vállalatok, magánosok, úgyszólván az egész ország adakozott a szerencsétlen jó királyné emlékének megörökítésére szánt emlékműre. Az összegyűlt több mint másfél millió koronát az országgyűlés még megtetézte, úgyhogy végeredményben 3.200000 koronát, a mi viszonyaink között hallatlan összeget szavazott meg az Erzsébet-szobor felállításának költségeire. Ezzel a magyar építészek és szobrászok is oly feladat elé kerültek, amilyennel eddig nem volt dolguk. A rendelkezésre álló összeg elég nagy volt, hogy annak felhasználása az emlékmű céljaira külön feladatot képezett. A szobrászok mellett nagy feladat jutott tehát az építészeknek is, akiknek az emlékmű architektúráját úgy kellett megoldaniuk, hogy az megfelelően illeszkedjék be a szobor környezetébe. Amellett még az sem volt véglegesen tisztázva, hogy a szobor hova kerüljön. A hivatalos terv szerint az emlékmű a budai Szent György téren lett volna felállítandó, mások viszont a városligeti Stefánia út mellett kardoskodtak.

Egyébként a nagy feladat megmozgatta az egész magyar művészvilágot. Mindenki készült a nagy erőpróbára. Természetesen én is. Ismertem mesteremnek, Zumbuschnak bécsi Mária Terézia-szobrát, mely az akadémiai klasszikus-romantikus stílusnak egyik legjelentősebb műve volt,158 láttam Berlinben a Siegessäule emlékművét,159 és ismertem Rómában Victor Emanuel nagy emlékszobrát.160 A három közül csak Zumbuschét szerettem, de eszemben sem volt hasonlót csinálni. Erzsébet királyné törékeny alakjához nem illet semmiféle bombasztikus beállítás, őt szobrom passzív hősének, illetve főalakjának tekintettem, s a hangsúlyt a magyarság hódoló tömegeire fektettem, melyek hálával és szeretettel fordultak Erzsébet felé, aki életében megértést mutatott a magyar nemzet iránt.

Építészemül Tőry Emil műegyetemi tanárt választottam, aki nagyon becsületes, komoly és mégis finom architektúrát készített.161 Az egész emlékművet Vío, a főalakot külön !ó nagyságban kellett elkészíteni. Nekigyürkőztem a feladatnak, bár egy percig sem gondoltam, hogy megkaphassam a megbízást. Egyébként a pályázat feltételei olyanok voltak, hogy a zsűri döntése nem volt kötelező a szoborbizottság számára, úgyhogy a Képzőművészeti Társulat nem is küldte ki megbízottját a zsűribe, mert nem értett egyet a pályázati feltételekkel, melyek szerint tehát a laikusokból álló szoborbizottság döntött végeredményben a pályázat sorsa fölött.

Ettől függetlenül szinte minden magyar szobrász részt vett a pályázaton, melyre 18 pályamű érkezett be.

158 Zumbusch Mária Terézia szobrát 1888-ban leplezték le. (Kivitelezése 15 évig tartott.)

159 Siegessäule, a berlini Diadaloszlop (1864-1873 között készült) tetején levő angyalszobor (az allegorikus Győzelem) alkotója Friedrich Drake.

160 II. Victor Emanuel emlékművét Giuseppe Sacconi (1854-1905) tervezte.

161 Tory Emil (1863-1928) építész, építészeti szakíró, 1897-től a budapesti műegyetem magántanára. - Az Erzsébet-szoborpályázatról Lyka Károly írt értékelést a Művészet, 1902. második számában. (A pályaművek fotóival.)

115

I