Merk Zsuzsa - Rapcsányi László (szerk.): …Éltem és művész voltam. Telcs Ede visszaemlékezései és útinaplói - Bajai dolgozatok 16. (Baja, 2011)
"…Éltem, és művész voltam". Telcs Ede visszaemlékezései
ez a megoldás nem tetszett: jobb szerettem volna, ha ezt is az én keresetemből szerezzük be, ha szükséges, hát részletfizetésre. Annus, aki mindenben elfogadta a véleményemet, ebben az egy kérdésben opponált, először is nem fogunk soha adósságokat csinálni, még kevésbé kezdjük azzal a közös életünket, mondotta. Másodszor pedig, folytatta érvelését, a berendezést annál nyugodtabban elfogadhatjuk a szüleitől, mert azok részben az ő mostani szobájának, részben a szüleitől nemrég elköltözött Berci fivérének a bútoraiból állanak, amik tehát kettejük eltávozásával anélkül is feleslegessé válnak. Egy harmadik szobát, az úgynevezett úri szobát pedig ő már ki is választotta magának, és édesapja azt akarja megvenni nászajándékul, tehát ne legyek gyerek, és ne csináljak önfejűségemmel fölösleges nehézségeket. Mikor pedig én továbbra is ellenvetéseket tettem, azt felelte, hogy látja már, hogy én csak ki akarom húzni a házasságkötésünk időpontját, és talán már meg is gondoltam a dolgot, és nem is kívánom feleségül venni. Erre a képtelen gondolatra persze engednem kellett. Én a lakáskeresést és berendezést teljesen rábíztam, és megállapodtunk abban is, hogy 1900 tavaszán öszszeházasodunk. Annus a Szondy utca 80. számú házban talált számunkra egy megfelelő 3 szobás lakást, mielőtt lekötötte volna, engem is elvitt oda, és én boldogan hagytam jóvá a választását, és megismételtem, hogy a lakás az ő birodalma, annak minden problémáját és azok megoldását rábízom. Tettem ezt annál is inkább, mert ismertem Annus jó ízlését, tudtam, hogy megbízhatom benne, másrészt meg, ahogy házasságkötésünk időpontja közeledett, egyre több munkám lett, egyre több portrémegbízást kaptam. Mondtam is Annának, hogy ezt neki köszönhetem, ő hozta meg számomra a szerencsét. Ebben volt is annyi igazság, hogy aznap ismerkedtem meg vele, mikor értesültem, hogy a király megvette A két bornemisszát, s itthoni művészi karrierem valóban ettől a dátumtól indult ki. így érkezett el az 1900-as esztendő. Párizsban nagy világkiállítással ünnepelték a XX. század indulását, s ez alkalommal a világ művészi központjának számító francia fővárosban nagy nemzetközi művészeti kiállítást is rendeztek, melyen a világ minden kultúrnépének művészei részt vettek. Magyarország is nagy gyűjteménnyel szerepelt e kiállításon, s a többiek mellett én is elég szép kollekcióval vettem részt a kiállításon. Kiküldöttem a Magyar Állam által már megvett Enyelgés című márvány domborművemet, egy márvány és egy bronz mellszobromat és egy csomó terrakottámat, melyekkel különböző magyar népi típusokat örökítettem meg.148 Különösen ez utóbbiakkal arattam Párizsban átütő sikert, azokat a különböző európai nagyvárosok múzeumai kivétel nélkül megvásárolták, sőt a külföldi múzeumok érdeklődésének láttára a Magyar Állam is megvette egyik Öregasszony című terrakottámat.149 Képzelem, 148 A terrakották közé tartozhat a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményében lévő Parasztlegény és Parasztmenyecske c. kisplasztika, melyek jelzése: Teles 99. (ltsz.: 52. 137-138.), valamint az Ülő paraszt (ltsz.: 52.943.). 149 Az Öreg parasztasszony (1899) c. terrakotta a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményében van (ltsz.: 52. 955.). 109 i I
