Merk Zsuzsa - Rapcsányi László (szerk.): …Éltem és művész voltam. Telcs Ede visszaemlékezései és útinaplói - Bajai dolgozatok 16. (Baja, 2011)
"…Éltem, és művész voltam". Telcs Ede visszaemlékezései
Én sem dolgoztam tovább, hanem elmentem ebédelni, onnan pedig egyenesen Annushoz, hogy eldicsekedjem neki a jó hírrel, hogy már első nap kaptam egy portréra megbízást. Nagyon örült, és mindjárt tervezgetni kezdtük jövő életünket, pedig hát az még elég messzi volt, mert egy megbízás még igazán nem kellő anyagi alap a házassághoz. Míg újabb munkát nem kaptam, kezdtem néhány kisebb kompozíción dolgozni. Az első akkori hangulatomnak megfelelően egy Enyelgés című dombormű volt,144 mely két ifjú csókolózó szerelmest ábrázolt, aztán egy Bohém című figura, mely egy - ma már teljesen elfelejtett, de akkor erősen favorizált - köpenyt, úgynevezett havelockot viselt.145 Mindkét munkámból ifjúi életkedv és a valóságos élet levegője és frissessége áradt. Úgy ezeket a szobraimat, mint dr. Tausz mellszobrát, mely közben szintén elkészült, és teljesen megnyerte megrendelője elismerését, kiállítottam a Műcsarnok 1899. évi tavaszi tárlatán. Az Enyelgést márványban megvette a Magyar Állam 1200 koronáért, az olcsóbb bronzfigurám, a Bohém ugyancsak rögtön vevőre talált. Az Enyelgés, a valamivel később készített pandant-jával együtt, melyen egy ráncos anyóka simogatja öregecske férjének állát, míg kissé lemondóan int a kezével, nagy népszerűségre tett szert. Mindkettő sokszorosítási jogát megvette a művészi reprodukcióval foglalkozó Könyves Kálmán Társulat, és mindkettőt nagyobb bronzplakett, színezett gipsz, sőt a pécsi Zsolnay-gyár által nemrég bevezetett eozin kivitelben is sokszorosította, úgyhogy e két munkám több mint száz példányban került különböző pesti és vidéki „úri” otthonokba.146 Bár a művészetnek ez az aprópénzre való váltása sosem volt ínyemre, és azt később soha meg nem ismételtem, akkor - hogy azt a bizonyos anyagi bázist minél előbb megszerezzem - kivételesen megengedtem magamnak. Ez sikerült is, nevem gyorsan ismertté lett azelőtt a pár száz, legjobb esetben 1-2000 személy előtt, akik nemcsak érdeklődtek a magyar művészet iránt, hanem hajlandók is voltak annak támogatására pár száz forintot áldozni. Ebben az évben (1899) egyébként részt vettem egy Oroszországban rendezett osztrák-magyar kiállításon is.147 Kitartó munkámmal elértem, hogy az év vége felé úgy találtam, hogy vállalhatom a családalapítás terheit. Annussal mindent átbeszéltünk, ő pontos költségvetést csinált a szükségleteinkről. A lakásberendezést szülei vállalták, de nekem 144 Az Enyelgés c. dombormű a Türr István Múzeum (ltsz.: 69.5.32. gipsz) gyűjteményében. - Nincs édesebb, mint a méz címmel a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményében (ltsz.: 89.104-N bronz). 145 A Bohém c. szobor a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményében (ltsz.: 52.945., gipsz; 52.954., bronz). - Havelock: Ujjatlan férfiköpeny könyökig érő gallérral. (Sir Henry Havelock angol tábornokról.) 146 Az Enyelgés c. dombormű párja Mikor én még legény voltam a Türr István Múzeum gyűjteményében (ltsz.: 81.3.1.; bronz) is megtalálható. - Az eozinmázas porcelán változat széles szeceszsziós fakeretben a Magyar nemzeti Galéria gyűjteményében (ltsz.: 86.14-N). 147 Az orosz művészeti egyesület meghívására osztrák és magyar képző- és iparművészeti kiállítást rendeztek 1899 november-december hónapban Szentpétervárott és Moszkvában. - Magyar Iparművészet, 1899. 4. szám, 177-178. 108
