Merk Zsuzsa - Rapcsányi László (szerk.): A város keresi múltját. Borbiró (Vojnics) Ferenc, Baja város polgármestere. Emlékezések, dokumentumok - Bajai dolgozatok 15. (Baja, 2007)
"Egy-két szilánk az én összetört életemből" - Sajtóválogatás. 1914-1956
Nézzünk csak sorra egy pár parknak nevezett pagonyt. A vasúti park. Száz és száz ember menekül hatalmas fái alá csendes nyugalomért, pormentes levegőért. Valamikor a békeévek mélyén Ő volt a favorit. Törődtek vele. Drótkerítés övezte és orgonabokrok hatalmas szegélye. Gyönyörű útjai pompás pázsitot osztottak apróbb virulásokra. Büszke volt rá minden bajai. Ma ezt a kertet csalán veri fel és ember magasságnyi gaz. Nemes pázsitját kitiporták a megszálló csapatok tüzérségei, melyek ágyúparkká használták fel. És most így a rajta át-átvonuló sertés-, tehén- és juhcsapatok prédájaként valami olyasfélét kiált az érkező idegenek arcába: Nézd! Mennyire nem törődnek velem, vagy bizony halálra vagyok ítélve? Nincs az a Bajára tévedt idegen, aki meg nem siratná helyettünk is ezt a parkot. Amint fentebb megjegyeztük, néha százával keresi fel ezt a „pagonyt” a környékbeli lakosság, de sajnos a nyugalmat nem mindig leli meg nagy fái alatt a látogató, és gyepes részein az éltető napsugárt a gyermeksereg, mert néha életveszélyes az itt való tartózkodás. Ugyanis itt rendezi meg a város minden egyes felelős vagy felelőtlen, „beszervezett” vagy be nem szervezett biciklistája napi tréningjét; és van itt összeütközés, van „karambol”, és ezek a kerékpárok nem kímélik a játszadozó gyermeksereget sem. Számtalan könnyebb természetű elgázolás történt már. A vasúti park kerékpárosai gépeiken üldözik a kertben szerte kapargáló baromfit. Szóval teljes az elhanyagoltsága ennek a kertnek. Úgy hallottuk, hogy a város kijavíttatja az útjait, felszórja azokat murvával. De úgy tudjuk, hogy az erre a célra előirányzott összegen beszerezhető murvaanyag nem lesz még arra sem elég, hogy vele csak felkenjék a vasúti park útjait. Ajánlatos lenne, ha a város a legsürgősebben bekerítené ezt a kertet, megóvná az állatok átvonulásaitól, kitiltaná belőle a kerékpározókat, és őröket állítana a nemesebb vegetáció megőrzésére. Ha sürgősen nem intézkedik a város a rendbe hozására, akkor menthetetlen ez a régi, szép park. Egy förtelmes bozóttá válik, nem kis szégyenére a városnak. A Mátyás király térnek felemás jellege van. Szeretjük róla tudni, hogy „park”. De a szép pázsitján játszó gyermeksereg kiáltozása, a járókelők fövegeit, gyomrát veszélyeztető, süvítő labdáik erősen igazolják, hogy gyermekjátszótér. Szeretné közönségünk tudni már, hogy minek gyönyörködhessen benne. Ha parkozni akarják, úgy feltétlenül szükséges a pázsitos részek elkerítése, őrzéséről természetesen gondoskodni kell szintén. A Központi Szálloda színháza a közeljövőben nyitja meg kapuit a kultúra szolgálatára. Elmaradhatatlanul szükségesnek tartjuk, hogy a megnyíló színház bejárata előtt lévő szögeleti parkocskát rendeztesse, s azt tisztességesen kerítéssel elláttassa a város. Egyelőre ezeknek a már meglévő kerteknek a rendbe hozatalát és kiépítését várja el a közönség a város vezetőségétől, akinek városfejlesztés és egy megfelelő idegenforgalom biztosítása szempontjából feltétlenül gondoskodnia kell haladéktalanul ezeknek a kerteknek rendbe hozásáról. Bajai Újság 1926. május 19. (szerda) 337 T I
