Merk Zsuzsa - Rapcsányi László (szerk.): A város keresi múltját. Borbiró (Vojnics) Ferenc, Baja város polgármestere. Emlékezések, dokumentumok - Bajai dolgozatok 15. (Baja, 2007)
Előszó
című szaklapban, odaát az Amerika Hangja Rádióegyetemén előadássorozatot tartott az Önkormányzatok védelmében címmel. A vizsgálandó téma kimondatlanul is Baja vagy Szabadka. Könyvünk olyan infonnációk gyűjteménye, melyek szövegét legtöbbször maguk a szereplők írták. Az epizódok megtalálták, értelmezték egymást, és mint egy nagy családregény szertefutó szálai önálló életre keltek. Olyan élőképpé formálódtak, melyre mindenki rákerült, és amit virtuális keretbe zárt a szerelem, a kaland és a becsület. Most kerül először nyilvánosság elé, hogy az 1951-ben Budapestről kitelepített Borbíró család milyen körülmények közé került a Hajdú-Bihar megyei Nagyrábén, majd Keszthelyen. Hogyan sikerült közvetlen rokonaikkal Csepregről Ausztriába szökniük, majd Szent-Györgyi Albert anyagi támogatásával Amerikába utazniuk. 1956. december 21-én érkeztek Camp Kilmerbe egy bécsi repülőjárattal. A The Herald tudósítója féloldalas fotón örökítette meg a vasfüggöny mögül érkező utasokat, Szent-Györgyi Albertnénak, a Nobel-díjas biokémikus feleségének hat rokonát: a 11 éves Miskolczy Krisztina, Miskolczy László budapesti építész, Borbíró Ferenc, a 13 éves Miskolczy Eszter, Bodroghy Adrienne asszony és Miskolczy Lászlóné. Dr. Borbíró Ferenc 1962. december 31-én halt meg. Az erről szóló értesítést kísérő szöveg nélkül Márta leánya (Szent-Györgyiné) elküldte Gőbel Józsefnek Budapestre és Nagy Andráséknak Bajára. Nagy András, a régi jó barát az értesítés hátoldalára feljegyezte: „Gyászmise 1963.1. 31. 8. óra a Papoknál Dr. Ijjas József plébános tartotta Jelen voltak: Horváth Béla és felesége Nagy András és felesége Dr. Szabados Nándor Dr. Dobó Gusztáv Somos András Miskolczy Ferenc Csermák Kálmán Gróf József Dr. Jaszlics András” A szertartást a Plébániai Hivatal iratai nem említik. Néhány bajai polgár tisztelettel és becsülettel elbúcsúzott a város volt polgármesterétől. Az eseménynek a helyi tanácsban és a megyei sajtóban nem volt sem visszhangja, sem hírértéke. Munkánk ezzel befejeződött. A sokféle töredékből ennyit tudtunk életre kelteni. De ha egy város keresi múltját, talán felkeltjük ehhez az érdeklődést. 15
