Merk Zsuzsa - Rapcsányi László (szerk.): A város keresi múltját. Borbiró (Vojnics) Ferenc, Baja város polgármestere. Emlékezések, dokumentumok - Bajai dolgozatok 15. (Baja, 2007)

Előszó

Az egykori lakónyilvántartó könyv elkallódott, hetven esztendő múltán élő emlékezet sen­kiről sem maradt. A Múzeum utcai házat régen átalakították. A Kecskeméti utcai bérház második emeletének bérlői nemrég költöztek oda, tájékozatlanok. A házkezelő hölgy türelmesen átlapozta cetlikből összefűzött jegyzeteit, és tapintatosan közölte, hogy Bor­­bíróékat valószínűleg 1951-ben kitelepítették Budapestről. Ez a fordulat megsokszorozta munkánkat, és új kérdésfelvetéshez vezette kutatásun­kat. Aktualizálta a múltat, a második világháború előtti társadalmi viszonyokat, és a Bor­bíró család életének olyan eseményeit, amiket annak idején ők maguk is lezártnak tartot­tak. Két leányuk életútjáról van szó. Tükörképek aranyozott keretben. Az idősebb lány, Adrienne 1927-ben férjhez ment dr. Hirmann Ferenc ügyvédhez, aki később Bodroghyra magyarosította vezetéknevét. Két fiúk született: Tamás és Bálint. Márta, kisebbik leányuk 1931-ben kötött házasságot dr. Miskolczy Dezső egyetemi tanárral. Két gyermekük született, Gábor és Orsolya. 1940-ben elváltak. Márta a Nobel­­díjas Szent-Györgyi Albert felesége lett. Miskolczy Dezső 1946-ban ismét megnősült. Feleségül vette gróf Toldalagi József­­nét, és az özvegy két gyermekét, Zsuzsannát és Orsolyát nevére vette, örökbe fogadta. Ezzel az Orsolyával, dr. Miskolczy Orsolya nyugalmazott gyermekgyógyásszal hozott össze bennünket a jószerencse. A professzorasszonynak köszönhetjük, hogy kapcsolatba kerültünk a külföldön élő Borbíró leszármazottakkal. Az ő lakásán találkoztunk, 2004. március 28-án Borbíró Márta leányával, Miskolczy Orsival, aki Amerikában, az USA Massachusets államában él, és éppen hazalátogatott. A hajdani „kis Orsi” mai hivatalos neve Ursula Rowan Szent-Györgyi, mert első férje, Jan Rowan halála után férjhez ment Szent-Györgyi Andráshoz, Albert unokaöccséhez. A két Miskolczy Orsolya együttléte és társalgása remek hangulatot te­remtett. A „kis Orsi” játékos botladozása a megőrzött magyar nyelvben, a „nagy Orsolya” szelíd, bölcs tanácsai, az általunk kért adatok megszerzésére exportképes szalonvígjátékká rendezte ezt a vasárnapot. A kutatás szálai lassan összeértek. Ursula továbbította kérdéseinket Gábor bátyjához és unokatestvéréhez, az Angliában élő Bodroghy Bálinthoz. Munkánk hitelét és biztonságát Bálint segítségének köszönhet­jük. Minden részletet ismert, nagyapjának hozzá intézett leveleit, minden írását nem csu­pán szívvel őrizte, hanem rendszerezte. Archívumának minket érdeklő feljegyzéseit, sok levelet, írott szöveget és fényképet a rendelkezésünkre bocsátott. Az információk továbbításának menetét és részleteit jól illusztrálja e-mail-katalógu­­sunk. 2004. április 28. Miután visszajöttem az egyesült államba, beszéltem bátyámmal és az unokatestvére­immel, és úgy döntöttünk, hogy az unokatestvérem, Bálint Bodroghy tudna legjobban segíteni. Nála vannak az összes iratok, amik persze magyarul vannak írva. O sokszor megy Magyarországra, van ott lakása. Ő fordította angolra nagyapánk írásait. Neki beszámoltam a mi találkozásunkról, és érintkezni fog magukkal. Nagyon köszönjük érdeklődésüket a nagyapánk után. Üdvözlettel Ursula Rowan 11

Next

/
Oldalképek
Tartalom