Merk Zsuzsa - Rapcsányi László (szerk.): A város keresi múltját. Borbiró (Vojnics) Ferenc, Baja város polgármestere. Emlékezések, dokumentumok - Bajai dolgozatok 15. (Baja, 2007)
"Egy-két szilánk az én összetört életemből" - Sajtóválogatás. 1914-1956
Amikor vállalta megbízásait, bizonyosan a kezébe vette a térképet, és nézte: Hová viszi útja? Szemlélődése közben bizonnyal szemébe ötlött a nagy ellentét, s ennek nyomában felmerült lelkében a kérdés: honnan van az, hogy a kanyargó Tisza mellett kialakulhatott a legnagyobb vidéki város, amikor nagyjában egyező adottságok mellett vele csaknem egy vonalban a nagy Duna mentén a törvényhatóságok Benjáminja küszködik feladataival. Miként lehetséges az, hogy az országnak ezen a vidékén messze körzetben kellő mértékkel még nem alakult ki a város? Talán észrevette azt a nagy ellentétet is, hogy amíg Nyugaton a városok rendszerint a vízi utak mellett virágzanak, addig nálunk a nagy nemzetközi folyam partjain - az egy Győrt kivéve - lüktető vidéki góc nem tud kifejlődni. Nemcsak jelenségnek érdekes ez. Úgy érezzük, kormányzati szempontból is figyelmet érdemlő feladat. Főleg azért, mert ha a gazdasági adottságok nagyjában egyezők is, a Tisza-vidékkel szemben jelentősen mások a néprajzi viszonyok. Hisszük, hogy Méltóságod gondosan mérlegelni fogja e jelenségnek a nemzetállam szemszögéből való fontosságát, ezért közelebbről is kutatni fogja annak okait. Ez a város az ő önkormányzati életét már régtől fogva éli. Újabb története is igazolja, hogy az önkormányzati keretekbe nemcsak anyagi erőt és józanságot, de az átlagot meghaladó szellemi és erkölcsi értékeket is be tudott állítani. Miért, hogy ennek ellenére virágzó múltjával szemben újabb fejlődése nincs arányban sem azzal a munkássággal, amelyet a köz érdekében kifejt, sem azokkal a feladatokkal, amelyek az egyetemességből reá hárulnak. Azért, mert minden városnak környéke van. Erre a környékre támaszkodva tudja kitermelni azokat a gazdasági és kulturális javakat, amelyekkel vidékét is gazdagítja, és előre viszi. Bajának tulajdonképpen csak a kör fele van. A közúti közlekedés fellendülésének korában innen elfogadható módon még ma sem lehet átjutni a Dunántúlra. Nálunk nemcsak a trianoni határok éreztetik zsibbasztó hatásukat. Baja valamikor a tömegáruk gyűjtő- és elosztóállomása volt. Bácskának nagy vidéke hozta ide mezőgazdasági termékeit, s fedezte innen ipari szükségleteit. Ennek a Bácskának tekintélyes része ma hiányzik, és így még érezhetőbbé váltak a nehézségek, amelyeket a belső határok ésszerűtlensége okoz. Baja kiáltó példája annak, hogy mennyire szükségszerű kormányzati program az, hogy az igazgatási határok a közgazdaságilag kialakult egységeket lehetőleg fedjék. Baja Trianonban vesztette el vasúti fővonalát: vasúti hálózata azóta jórészt csonkokból áll. Ezért sínyli ma fokozottabban a fővárossal való kedvezőtlen kapcsolatát. Ha kiépülne a kormányhatóság által rentábilisnak elismert kecel-bajai vasút, Dél-Pest vármegyének nemcsak 30 000 lakója jutna eddig nélkülözött vasúti összeköttetéshez, Baja és Dél-Bácska pedig 50 km-es tarifával kedvezőbben - majdnem 8 óra alatt tudná legfontosabb vasúti forgalmát lebonyolítani. Csak érinteni akartam ezekkel visszamaradásunk legfőbb, rajtunk kívül álló okait. Tudjuk, hogy Méltóságod a magyar kormány fejének szép elgondolásával jön közénk, hogy bennünket is egybefogó munkára szólítson. Meggyőződésem, hogy ennek a városnak a közönségét nem kell egyetemes feladatok felismerésére, azok odaadó szolgálatára felhívni. Baja nemcsak vágyódik szebb magyar jövő felé, hanem akarja is azt, és ezért 390
