Merk Zsuzsa - Rapcsányi László (szerk.): A város keresi múltját. Borbiró (Vojnics) Ferenc, Baja város polgármestere. Emlékezések, dokumentumok - Bajai dolgozatok 15. (Baja, 2007)

"Egy-két szilánk az én összetört életemből" - Sajtóválogatás. 1914-1956

részleteiben ismertetjük. A költségvetést részleteiben is elfogadó közgyűlés fél 8 órakor ért véget.

Bajai Újság 1926. február 28. (vasárnap)

Bajának kertvárossá kell lennie, hogy fürdővárossá fejlődhessen

Baja város a mostani előtörésében, amidőn csonka Bács-Bodrog vármegye kulturális, közgazdasági, közigazgatási, törvénykezési gócpontjává válván, annak egész közéletét irányítja, szereti néha azt álmodni magáról, hogy természet adta, csodás dunai fekvésénél fogva pár esztendő alatt a legkedvesebb fürdővárossá csinosul, amelynek nyáron át évről évre szaporodik az idegenforgalma a nyári fürdővendégeink idejövetele révén.

Kedves, szép álma, ábrándja ez Bajának, de egynémely komolyabb ez irányú akarását leszámítva, önámító hiú ábránd.

Fürdőváros, kertváros leszünk! Hisz azzá válik minden Duna menti valamirevaló hely! - mondogatjuk mi bajaiak, újdonsült fürdőváros, meg kertváros fanatikusok.

De nézzünk csak szét, homokos, poros portánkon, van-e a fürdő- és kertváros Baja irányában megmozdulásunk!

A nyaranta nálunk üdülő és fürdőző idegenek állapítják meg, hogy nincsen párja a bajai Dunának. Velük együtt örvendezünk a szeszélyes Duna által elébünk terített hatalmas zátonyoknak, a Duna-partok virágos rétjeinek, nefelejcses fűzeseinek. És ugyancsak nyaranta megállapítjuk a több száz vidéki fürdőző vendéggel, hogy Kamarás-Dunánk partjainak, a Pandúr-szigetnek fürdő jellegűvé kellene kiépülniük. A kamarás-dunai fürdőélet, különösen az idei szezon megnyílásával mutat valami fejlődni akarást. Évek hosszú sora kell még azonban, amint látszik, ahhoz, hogy Baja fürdővárossá válhasson. Hatalmas, olyan iramú fejlődésnek kell jönni, mint amilyen iramban nekiindult több Duna- és Tisza-parti város, akkor talán beszélhetünk arról, hogy fürdőváros vagyunk. Hogy Baja fürdővárossá válhasson, egyidejűleg kertvárossá is kell válnia. Mert ha a város nem gondoskodik arról, hogy úgy saját közönségének, mint az itt üdülő és fürdőző idegeneknek közegészségügyi szempontból is tiszta, ózondús levegőjű, pihenést és nyugalmat biztosító sétahelyeket adjon, akkor szó sem lehet arról, hogy fürdővárossá fejlődhessen.

Pedig Bajának az idegenforgalom biztosítása úgyszólván létkérdés. Ha megépül a kereskedelmi téli kikötő, számíthatunk valamelyes téli idegenforgalomra. De ha nyáron nem pezsdül itt élőbbé az idegenforgalom révén az élet, akkor csak ábránd marad a fürdő- és kertvárosról való ábrándozásunk.

Kertvárossá kell lennünk a leggyorsabban, ha idegeneket akarunk Bajára csábítani. A város vezetőségének a fásításnak, parkozásnak valósággal fanatikusává kell válni, különösen akkor, amidőn a természet adta lehetőségek annyira a kezére játszanak.

Van most egyetlen kertünk, babusgatott kincse városunknak: a Déri-kert. Ezt a pompába bomló kertet méltán szerethetjük, mert belőle híres, szép park lesz, ha a felszerelése tökéletesedik, és ha a közönség megbecsülve, féltve szereti.

De nekünk, a közeljövő leendő fürdővárosának van-e még egy nyilvános, rendben tartott kertünk? - Nincs.

336