Merk Zsuzsa - Rapcsányi László (szerk.): A város keresi múltját. Borbiró (Vojnics) Ferenc, Baja város polgármestere. Emlékezések, dokumentumok - Bajai dolgozatok 15. (Baja, 2007)
"Egy-két szilánk az én összetört életemből" - Sajtóválogatás. 1914-1956
ezredes, Pachner Oszkár alezredes, Schiavon fregattkapitány és Franek főtörzs orvos, a polgári hatóságok részéről Szabovljevits Dusán dr. alispán, Vojnics Ferenc dr. polgármester, Koller Dezső tanácsos és Wunderlich József várták Őfőméltóságát. Jelen voltak még Szalay József szegedi kér. főkapitány, Trenka Kálmán rendőrtanácsos, Hechtl József rendőrkapitány, Papp Ferenc detektív főfelügyelő, Meskó Zoltán nyug. államtitkár, Fehér Lőrinc dr., Kiss György dr. A díszszázad, melyet farkasfalvi Mauks Gyula százados vezényelt, a peron előtt helyezkedett el. A „ Túrán ” befut Háromnegyed kettőkor jelzik, hogy jő a Túrán. Szignálás után fölharsan a: Vigyázz! A zenekar a himnuszt játssza. Lelkes éljenzés mellett, közvetlen a díszszázad előtt kiszáll a szalonkocsiból a Nagyúr. Fogadja a századparancsnok tisztelgését, majd egy kitüntetett közlegényhez dicsérő szavakat intéz. Arcán megelégedettség és öröm sugárzik, amint délceg lépésekkel a bejárat felé tart, ahol Szabovljevits Dusán dr. alispán, Vojnich Ferenc dr. polgármester, Droll alezredes, Schiavon fregattkapitány, Szalay József rendőr főkapitány, Trenka Kálmán rendőrtanácsos, Pakots Béla állomásfőnök és Meskó Zoltán állva fogadták. Bemutatkozásuk után egyenként üdvözölte őket Őfőméltósága. Szalay rendőrkapitány előtt elismerését fejezte ki a rendőrség buzgó működéséért, majd Meskó Zoltán nyugalmazott államtitkárral váltott szót. Éljenzés közben fényes kíséretével a várótermen át a térre haladt, szemlét tartott a zászlóalj fölött, mely után Medveczky Langer Henrik alezredes vezetésével díszmenetben lép el a kormányzó előtt. A Hadúr boldogan pihentette szemét a daliás, büszke katonákon, akik érezték a legnagyobb magyar katona szíve dobbanását, s méltó fiaiként léptek tovább, hogy a föld dongott, s az ég lenevetett rájuk. Ezután Őfőméltósága vitéz Rátvay Imre ezredessel a négyes fogatba száll, s a díszes menet megindult a város felé. [•••] Vojnich Ferenc dr. polgármester beszéde Főméltóságú Kormányzó Úr! A nemzetek nagy harcában, a világháborúban a magyar nemzet áldozott, az szenvedett, de mindenesetre ő veszített legtöbbet. A győzelmi mámortól elvakult hatalmak szép országunkat az irigy szomszédoknak martalékul dobták, s az ezeréves nemzet az élet virágzó útjáról leszakítva, rútul megcsonkított tagokkal, ezer sebtől vérzik. Ezek között a sebek között a legfájóbb s a legégetőbb az önvád, hogy siralmas sorsunknak okozói főként magunk vagyunk, mert soraink között visszavonás ütötte fel a fejét, mert a magánérdek a közérdeknek sokszor föléje kerekedett, s mert a kézből, amely annyi vitézi tettel véste még mélyebbre a történelem érctáblájába a magyar nevet, megtévedt magyarok, saját véreink ejtették ki a fegyvert. 301
