Merk Zsuzsa - Rapcsányi László (szerk.): A város keresi múltját. Borbiró (Vojnics) Ferenc, Baja város polgármestere. Emlékezések, dokumentumok - Bajai dolgozatok 15. (Baja, 2007)
Levelezés. 1929-1962
s a falakon már alig volt mész. (Viszont a sváb lányok csuda egyszerűen öltözködtek, de a házukról lerítt a jómód!) Szabadkán a nagylányokat még drágábban öltöztették, csupa selyembe! A nagymise utáni korzón a jó szeműek észrevehették, hogy több lány oldalán olyan legény megy, akinek a mellénye abból az anyagból való, amelyből a lány ruhája is készült! Finom színvallás: ha még nem is egészen hivatalosan, de már a szülők helyeslésével: jegyesek. Szabadkán sok, nagyon szép hátterű szokás volt még az én időmben is, az 1. világháború előtt, a legtöbbje bunyevác eredetű. (A bunyevácok eredetileg katolikus délszláv törzs; a török nyomás alól húzódtak fel, amikor Bácska a török járom alól felszabadult. Nyelvüket, szokásaikat megőrizték, de nagy többségük gondolkodása, szíve már teljesen magyar volt abban az időben.) Az ő szokásaikról oldalakat tudnék írni. Hogy eredetileg magyar vagy bunyevác szokás volt-e, nem tudom, az én időmben általános szokás volt az, hogy a kisemberek, főleg akiknek nem maradtak leszármazóik, maguk gondoskodtak temetésükről. Beiratkoztak „halotti társaságba”, s ügyeltek arra, hogy legalább egy „teli” könyvük legyen, amelyből már kitellett az egyszerű, tisztes temetés. Nem egy készen tartotta a fekete ruhát, s meghagyta, hogy abban temessék. Volt, aki előre megvásárolta koporsóját, szemfödelét. Súlyt helyeztek arra, hogy úgy távozzanak a világból, hogy mindenki elismerje, hogy nem volt egészen [olvashatatlan szó] Tudom, hogy írásom kusza, rendelten, össze-vissza. De a célom az volt, mihamarabb menjen el a kért, s az egyelőre megadható válaszom. Ha pontosabban kapom meg a feladatom, hiszem, hogy használhatóbb válasz is telik majd tőlem. Merry Christmas! Happy New Year! Szeretném, ha kapnék mindig jobb és jobb híreket rólad. Szíwidító teljesítményeket. Hogy rád is illjék: Sanyám! Álmaid nem hazudtak! Szeretettel Nagyapó A levél gépiratban került hozzánk Bodroghy Bálinttól. 1 2 3 4 5 6 7 1 Pauline Marrian angol írónő érdeklődött Bodroghy Bálintnál a magyarok gyászolási szokásairól. 2 Sanya: Vojnics Adrienne (Babéi), Bodroghy Bálint édesanyja. (Az elnevezés eredete: édeSanya) 3 Imprimatur: Nyomassák! Jelzés a nyomdász számára, hogy nyomtatható, vagyis nyomtatási engedély. - Nihil obstat: Semmi akadálya! A katolikus egyházi cenzúra engedélye kiadvány nyomtatására. 4 Fecerunt magnum: áldomás, ünnepi nagy tor (Anonymus krónikájából). Latin és magyar megnevezés Anonymusnál. Erre utal Borbíró Ferenc, mert az angol írónő nem értette a magyar áldomás szót! 5 Mors imperator: halál őfelsége. 6 Vaszary Kolos (1832-1915) bíboros, hercegprímás, történész, az MTA tagja, Benedek-rendi szerzetes. Tanárként működött Komáromban, Pápán és Esztergomban; a győri gimnázium igazgatója és a rendház főnöke. 1885-től pannonhalmi főapát. 1891-től esztergomi érsek és hercegprímás. 1912-ben lemondott méltóságáról. 7 Borbíró Ferenc a „kegyelmed” megszólításból származtatja rövidítéssel a kend megszólítást, ahogy Kertész Manó (1881-1942) is a Szállók az úrnak, az udvarias magyar beszédtörténete (Bp. 1932.) c. müvében. 127 T
