Merk Zsuzsa - Rapcsányi László (szerk.): A város keresi múltját. Borbiró (Vojnics) Ferenc, Baja város polgármestere. Emlékezések, dokumentumok - Bajai dolgozatok 15. (Baja, 2007)
Levelezés. 1929-1962
Hát engem is elkapott a nagy forgószél, de hozzánk kegyes volt, egy hónapi út után- amelyben jóval több volt a felejthetetlen élmény, mint a csoportos utazással járó kellemetlenség - szeretteink ölébe tett le. Isten látja lelkemet, eszem ágában sem volt kijönni. De, hogy mégis kijöttem, azért ma nagyon hálás vagyok a Gondviselésnek. Babci épp október 23-án ment fel Pestre klinikai ellenőrzés végett. No, jókor! Persze, az orvosi felülvizsgálatból semmi sem lett, s csak november 16-án tudott hazavergődni. 18-án már Miskolczyék is megjöttek. Ez megdöbbentett. Ha ők, az elismertek is tarthatatlannak látták a helyzetet, mit keressek én, az élet országútjáról már régen lesöpört? A döntő az volt: Babci nélkülem nem akart jönni; viszont tudtam, hogy neki a gyerekeinél a helye, s ha most nem, adódik-e lehetőség a kijövetelre valamikor?! December 20-án értünk ki, s Babéit felülvizsgálatra a híres bostoni Peter Bent Hospital már I. 16-án felvette. A felülvizsgálat nagy operációt eredményezett. Még mindig ambuláns beteg; de már a vége felé jár, minden reményével annak, hogy alaposan rendbe hozták. (Ez az alapítványi kórház messze földön ismert tudományos intézet. Több az orvosa, mint az ágyszáma!) Borzasztó még gondolni is arra: mi lett volna Babéival, ha otthon maradunk? Feltételezve a legjobbat: amit itt nyújtottak Babéinak, azt odahaza képesek nem lettek volna- a forradalom előtt se. Olyan nagy a különbség az intézet gazdag ellátottságában. Persze nagy szerencsénk Albert. Sok bizonyságát kaptuk már eddig is, hogy a puszta név is milyen komoly valuta idekünn. Ezt nem érzékelteti eléggé az a tény, hogy első magyar, aki rendes tagja az Amerikai Tudományos Akadémiának. Talán többet mond számotokra, hogy tele van meghívásokkal, amelyeknek csak kivételesen tehet eleget (a múlt évben Mexikó, Brüsszel), annyira lekötik kutatásai. Húsvétra négy könyve jelenik meg: beszámolók az eredményekről! Woods Hole amerikai méretű Tihany.2 Csak itt nem a Balatont vizsgálják, hanem az óceánt. Lélekszáma télen 800 körül van, nyáron legalább az ötszöröse, mert nyáron-őszszel nyaraló is. De nyaraló az egész Cape Cod-félsziget is. Ezerszámra láttam szép villákat, amelyekben most senki se lakik, de nyárra majd kinyílnak - talán. (Lehet, hogy a „tulaj” egy másik nyaralójában pihen. Valahol Kaliforniában, vagy az öt tó vidékén. A mellettünk lévő nagy villában, pl. 6 év óta senki sem lakott; de azért állandóan gondozott. A múlt héten láttam egy famíliát. Körülnéztek. Lehet, hogy az idén Woods Hole-t fogják megtisztelni, ha addig mást nem gondolnak.) Ez a kis félsziget egyébként kereken 100 km hosszban, szélességben átlag cca. 8 km. Mi a félsziget könyökén egy „féregnyúlványon” vagyunk, a laboratóriumoktól gyalog 'A órányira. Ez a féregnyúlvány azonban olyan vékony, hogy jó hajigáló tán két helyen is át tudná dobni. De mindenütt gáz- és vízvezeték, s a villany, telefon kábelben. Adatokat írok le, amelyeket nehéz lesz elhinned: Albert háza régimódi, tulajdonképp már avult ház. De van benne 8 hálószoba, mind külön fürdőszobával. (Van állam, amely előírja, hogy 3 szobás házhoz már 2 fürdőszoba építendő!) Már több mint egy hete künn voltam, amikor megláttam az első gyalogost! A városok főutcái tele autóval, járdáin csak lézengenek az emberek. A templomba is autón járnak! Majd mindenkinek van autója, a házastársaknak rendszerint 2, hiszen mind a kettő kereső, s a munkahelytől távol vannak. Az utak pompásak, a mi transversális utaink itt harmadrendűek. A forgalom szédítő, főleg munkaidő előtt és után. Heti 40 óra a munkaidő. A szombat is szünnap. A legkisebb órabér 1 dollár. Valamirevaló kezdő havi 270-et keres. Aheti 100 dollár általános ajobb munkásnál. Hát azt elhiszed-e, hogy nálunk senki I 109 1 I
