Merk Zsuzsa - Rapcsányi László (szerk.): A város keresi múltját. Borbiró (Vojnics) Ferenc, Baja város polgármestere. Emlékezések, dokumentumok - Bajai dolgozatok 15. (Baja, 2007)
Levelezés. 1929-1962
Adynak van igaza: „minden ember... titokzat, idegenség”6 még a közvetlen hozzátartozók előtt is. Mi még kevésbé mérhetjük fel a körülmények, az adottságok hatását, amely úrrá lett felette. De halálának 10. évében talán már szabad feltenni a kérdést: Mi lett volna, ha ez a messze földön is kiváló márkájú pár kimegy Rockefellerékhez?7 Hány értékes munkával gazdagodhatott volna még a szakirodalom. Ezek a munkák idegen nyelven jelentek volna meg, de idegen nyelven is magyar büszkeségek. És nem számban, de fajsúlyban nem hiányoznak-e távoli őrhelyeken? Széchenyi mondta: „Semmi se fontos, se küzdés, se szenvedés, csak használni tudjak!” És ők ne tudtak volna sokat használni? Most veszem észre, Széchenyit idézem! Hány értékünknek lett a vége: tragédia. Magyar sors!8 * Még meglevő írásaim közt Magyaryval kapcsolatosak: Utólag tudtam meg, ő kívánta, hogy én ismertessem az Újságban a „Magyar közigazgatást”.9 Bizonnyal nem akart feszélyezni a közvetlen felkéréssel. Levélcsata Magyaryval a protectióról. Pohl Sándornak írt levelemből is kilátszik: felfogásaink nem minden esetben egyeztek. De Magyary sose látott ebben akadályt, s mint szerkesztő is teljesen respectálta, hogy én több dologban szükségképp másként látom és ítélem meg a világot, aki mindig csak gyakorlati munkása voltam a magyar városigazgatásnak. Tévedek én abban, hogy Magyary a varsói közigazgatás-tudományi congressusnak ügyvezető alelnöke volt?! Ha nem tévedek, akkor ennek előzményei s Magyary congressusi szereplése bizton figyelmet érdemelnének! Talán érdekes: Keresztes-Fischernek tetszett javaslatom: figyelő állomást létesíteni a városigazgatásban kezdődő bajok megelőzése érdekében. A dologiakon kívül folyósított volna 10 000 pengőt a kísérletre. De nem lett belőle semmi. Én ragaszkodtam a Közigazgatás-tudományi Intézethez (főleg levegője, lelkes fiatalsága miatt).10 Belátom, Keresztes-Fischer ezt nem fogadhatta el... a Teleki-Magyary közötti ellentét miatt. 1955. XII. 13. Borbíró A levél autográf vonalas füzetlapra tintával íródott. A hatodik levélhez tartozó írás. Minden bizonnyal Magyary Zoltán halálának 10. évfordulójára íródott Gőbel József „ emlékezése ”. Góbéi József hagyatékából. 1 1 Janda: A belügyminisztérium egyik osztályának vezetője. 2 Kiss István: Magyary Zoltán tanítványainak egyike, az 1940-ben megjelent Dolgozatok a közigazgatási reform köréből c. gyűjteményes kötet egyik szerzője. 3 Klebelsberg Kunó (1875-1932): jogász, közigazgatási szaktudós, a Bethlen-kormány belügy (1921-1922), majd vallás- és közigazgatásügyi minisztere (1922-1931). Felismerte, hogy a Trianonnal megcsonkított ország felemelkedésének záloga az oktatás-nevelés. Minisztersége idején jöttek létre a tanyasi iskolák. 4 cunctatoroskodott: nem cunctator, vagyis késlekedő. Quintius Fabius Maximus Cunctator (kr. e. 203.) római hadvezér, Hannibál ellenfele, aki a cunctator (késlekedő) melléknevet kapta. Erre utal, vagyis nem késlekedett, halogatott Magyary Zoltán, hanem cselekedett. 99 ! I
