Merk Zsuzsa: Szent Ferenc leányai Baján. Háztörténet 1929-1948. A bajai Ferences Szegénygondozó Nővérek feljegyzései (Bajai dolgozatok 14. Baja, 2003)

Háztörténet (1929–1948)

tésben volt része a legszentebb Eucharisztiának, amennyiben osztályról osztályra vitte és áldást osztogatott az Oltáriszentséggel Temunovics főtisztelendő úr. Mindenütt ízlésesen díszített oltárok fogadták a legfölségesebb Vendéget, és a kórháziakon kívül számosan a volt betegek közül és érdeklődők közül kíséretére szegődtek a körmeneten. Természetesen az igazgató, dr. Róna [Dezső] igazgató úr is jelen volt, és izraelita létére meghatott lélekkel vett részt az ünnepségen. Az isteni Gondviselés kegyessége folytán a bajai nővérek is részt vehettek a budapesti Eucharisztikus Kongresszuson: 3 nővér képviselte a bajai Szeretetházat, de egész szívvel-lélekkel kapcsolódott be az egész háznép a szent eseményekbe, és állandóan a rádió útján fenntartották a kapcsolatot a világesemény cselekményeivel. - Feledhetetlen élmények lelkesítették az összes jelenlévőket, akik a helyszínen Krisztusban összeforrt lélekkel igazi öntudatos ünneplő öntudattal hódoltak a nagy Király előtt, és fáradságot és anyagiakat nem kímélve hozták szerető Szívük áldozatát, és az isteni Megváltó oly kegyesen fogadta ezeket a buzgó szíveket, hogy oly bőséges kegyelemmel árasztotta el őket, hogy senki sem bánhatta meg, amit Érte tett. Összeforrva, eggyé válva ünnepeltek a helyszínen, s a rádióközvetítés útján az egész világ katolikusai, akiknek feledhetetlen élményt hagyott lelkében a csodálatos Titok varázslatos szépségű ünnepe. 25-30-ig tartottak a szent nemzetközi ünnepnapok. Majd május 30-án a Szent Jobb jelenlétében ünnepi szentmise volt az Országház téren, melyet a pápai legátus mutatott be. Az egész óriási tér szintén ünnepi díszben, lobogókkal, eucharisztikus jelvényekkel ékesítve jelképezte az egész magyarság ünnepi hangulatát.

143 - A szegénygondozó nővérek e szent ünnepségek alatt igen szép számban, 85-en is jelen voltak Budapesten. Majd egy tetemes része kis csapatunknak elkísérte a Szent Jobbot első országjáró útjára Esztergomba, s ott is részt vettünk az ünnepi körmeneten fel a bazilikáig. Ez volt a pápai legátus utolsó szereplése Magyarországon, ahonnan mélyen meghatott lelkülettel távozott. A gyönyörű szent ünnepségeknek csak egy fájó oldala volt számunkra, hogy áldott jó és szent életű alapító Főatyánk nem lehetett jelen, s nem lehetett velünk. Aki az Eucharisztiának oly lelkes Apostola és rajongó imádója, Tőle, illetve a szent ünnepély színhelyétől távol, mintegy száműzetésben, betegen vezekelt talán éppen azok bűnéért, akiknek az intrikája folytán elszakítva kell lenni a jóságos Atyának övéitől. - De bízunk rendületlenül az Eucharisztikus Jézusunk Szívében, hogy mielőbb felderül az igazság napja, és visszakapjuk jóságos Atyánkat, aki soha senkinek rosszat, hanem mindenkinek mindig csak jót akart, és jót tett. A szentek kálváriás útját járja, Jézusunk véres lábnyomaiban, hogy Hozzá mindenben hasonlóvá váljék, és ahogy Vele része van a megpróbáltatásokban és szenvedésekben, úgy megdicsőülésének is részesévé váljék már itt a földön is és a boldog Örökkévalóságban... Ez szent hitünk! napokon a város több templomában német, magyar és bunyevác nyelvű istentiszteleteket hallgattak a hívek. Bácskai Újság, 1938. március 24., 30.; április 1., 3., 5.; Független Magyarság, 1938. április 2. 143 A budapesti Eucharisztikus Világkongresszuson 31 nemzet vett részt. A pápát, XI. Piust Pacelli bíboros - a későbbi XII. Pius (1939-1958 között pápa) - képviselte. - A világkongresszusról Bácskai Újság, 1938. május 20-22., 25-26., 28., június 1. 79