Merk Zsuzsa: Szent Ferenc leányai Baján. Háztörténet 1929-1948. A bajai Ferences Szegénygondozó Nővérek feljegyzései (Bajai dolgozatok 14. Baja, 2003)

Háztörténet (1929–1948)

sen nem tervszerűleg, következetesen, hanem ahogy a pillanat hatása, szánakozó jó szívük, no meg környezetük érdekei irányították. Baja város nagyszerű, Isten-szeretettől s áldozatos, tevékeny emberszeretettől telített szívű polgármestere, méltóságos dr. (Vojnics) Borbíró Ferenc

7 az akkori mintaszerűnek látszó szegénygondozásban felismerte a hiányokat. Látta, hogy az élelmes koldus sokszor dőzsölésig kap, látta, hogy az életfönntartásra nyújtott alamizsna sokszor lelkét ölte meg a koldulónak, s ezzel szemben látta, hogy a szemérmes szegény szinte éhen hal, hogy sokszor szegénykék betegen, férgektől emésztve, mindenkitől elhagyatva fetrengenek - bizony ágynak sehogy sem nevezhető - fekvőhelyükön. Mint Istentől küldött segítő kezet fogadta tehát a népjóléti miniszter úr fenti leiratát, a Kapisztrán Szt. Jánosról nevezett ferences tartományfőnökség elgondolását, az „Egri Normát", a Ferences Szegénygondozó Nővéreket. 1929. máj. l-jén érkezett Bajára Főtisztelendő P. Oslay Oswald tartományfőnök úr, hogy ismertesse az Egri Norma szerinti szegénygondozást, annak minden eddigi szegénygondozásnál előnyösebb voltát, annak - a mai nehéz időkben - elkerülhetetlen szükségességét, és hogy megalapítsa Baján is a tágabb körű „Szegénygondozók" táborát. E célból érintkezésbe jutott a várossal, s dr. Borbíró (Vojnics) Ferenc polgármester úrral megállapították, hogy máj. 11-ére egy szűkebb körű tanácsot hívnak össze a város Törv.hat. Bizottsága és a társadalmi élet vezető embereiből.

8 Május 11-én az egybehívott előkelőségek jelenlétében tartotta meg Főtiszt. P. Oslay Oswald nagy hatású, meleg emberszeretettől sugárzó, áldozatos mély lelkét tükröző, történelmi értékű, hatalmas beszédét, amelynek hatása alatt a máj. 13-án tartott városi Törv.hatósági gyűlés - dr. Puskás Dezső alpolgármester előadása után - kimondotta, hogy Baja városa szegényügyét az egri minta alapján fogja rendezni. Baján a Ferences Szegénygondozó Nővérek 1929. július l-jén vették át a szegények gondozását. Nagy haladást jelentett ez a bajai szegényügyben. A helybeli jótékonysági egyletekkel karöltve, a szegényügyi társadalmi jótékonysági akcióba belevonták a lakosság azon rétegeit is, amelyek eddig tudomással sem bírtak a szegényügyről, a jótékonykodásról. Ettől kezdve a társadalom minden rétege - felekezeti és osztálykülönbség nélkül - együtt dolgozik elesett embertársaik megsegítésében. Egyelőre csak a nyílt szegényügyet vették át.

9 Hogy a szegények segélyezésében harmonikus együttműködés legyen, az Egri Norma szerint összehozták a felekezeteket a hatósággal és a társadalommal. Megalakították letek közötti együttműködést a segítőkészség és az összhang jellemezte. - Rapcsányi Jakab, 1934. 371.; Nemes Gábor, 1996. 14-15. 7 Dr. Borbíró (Vojnics) Ferenc (1879-?) Baja város polgármestere 1915. október 9-től 1937. október 9-ig. Rendkívül nehéz körülmények között állt a város élén. A Bácskában jól csengő Vojnics nevet 1931-ben (a szerb megszállás alóli felszabadulás 10. évfordulóján) változtatta Borbíróra. - Kőhegyi Mihály-Merk Zsuzsa, 1992. 235.; Nagy András, 2001. 8 Sajnos, a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Levéltárában, Kecskeméten nem maradt meg ebből az évből az Egri Normára vonatkozó megbeszélés anyaga. 9 A nyílt szegényügy lényegében azokról az elesettekről való gondoskodás, akik családban vagy saját lakásukban éltek, és gondozásra szorultak. A zárt szegényügy a Szegényházban (Szeretetházban) élő, bentlakó szegények ellátását jelentette. 12