Merk Zsuzsa: Szent Ferenc leányai Baján. Háztörténet 1929-1948. A bajai Ferences Szegénygondozó Nővérek feljegyzései (Bajai dolgozatok 14. Baja, 2003)

Háztörténet (1929–1948)

5-én Havas Boldogasszony ünnepe. Alapító főatyánk: Főt. P. Oslay Oswald volt ferences tartományfőnök neve napja. 8 gondozottunk kivételével - aki nem mert nekivágni az útnak - a Szeretetház minden lakóját kivittük a szomszédos kegyhelyre, Máriakönnyére. Imáinkat, fáradozásainkat Havas Boldogasszony tiszteletére, a háború borzalmainak elkerüléséért ajánlottuk fel. Töredelmes, alázatos szívvel, de Isten irgalmába vetett erős bizalommal könyörögtünk bűneink bocsánatáért és a békés jövőért. Megható buzgósággal készült minden gondozottunk a zarándoklatra. Reggel 4-6 óra között 3 autóbusz szállította ki a 84 embert, ahol meggyóntak, közös szentmisét hallgattak, közös szentáldozáshoz járultak, keresztutat végeztek, és az egész napon át áhítatos imádság és éneklés között töltötték az időt. Délután litánia, könyörgés és hangulatos éneklésekkel befejeztük „vodicai" zarándoklatunkat. Este 6-8 óra között értünk haza, ahol kicsi kápolnánkban egy pápai himnusszal és a lourdes-i Ave Mariával befejeztük ezt a mindnyájunknak sok örömet hozott, s reméljük, a jó Isten előtt is kedves napunkat.

170 A szentmisét Főtiszt. Temunovics József kórházi lelkész úr, alapító Főatyánkért ajánlotta fel. A város részéről dr. Jaszlits Endre fogalmazó, szegényügyi előadó úr jött ki, hogy képviselje a várost ezen a meghitt, családias zarándoklaton. Kápolnai énekkarunk Bácskay Ferenc kántor úr vezetésével szintén részt vett ünnepségünkön, hogy szép énekükkel s harmóniumjátékukkal kedveskedjenek a máriakönnyei Szűzanyán keresztül Istennek. Nővéreink mindent elkövettek, hogy a zarándoklók semmiben sem szenvedjenek hiányt. Tekintettel arra, hogy a gyöngélkedőket is kivittük, gondoskodtak nyugágyról, kerti székekről is. Konyhás nővérünk reggelire teáról, szalonnáról, friss, puha cipóról, zöldpaprikáról; ebédre töltött borjúról, tepertős pogácsáról, körtéről és teáról; vacsorára malacpecsenyéről, pogácsáról, teáról és almáról bőségesen gondoskodott. Hála Istennek, mindenki nagyon jól érezte magát, és szeretjük hinni, hogy a jó Istennek is kedve telt ebben a nagy vadvirágcsokorban, melyet égi jó Anyánk, a Havas Boldogasszony kezein keresztül nyújtottunk át neki, Alapító Atyánkért, drága magyar hazánkért és a világbékéért. A békezarándoklaton a 84 emberen kívül nővéreink is részt vettek, sőt Fruzsina jelölt nővérünk édesanyja is Rákospalotáról, aki éppen akkor érkezett siránkozva leánya látogatására. De hogy mindenkit örülni látott, elfelejtette búját-baját, s eltávozásakor tiszta örömmel mondta, hogy „boldog vagyok, hogy ilyen boldog lehet az én leányom is". 14-én tartottuk gyűjtőhölgyeink gyűlését. Az egri normás szegénygondozás bajai 10 éves működésének emlékére gyűjtőhölgyeinket egy emlékalbummal szeretnénk megajándékozni, melyhez az adatokat - a gyűlésünk határozata értelmében - az elmúlt 10 év tapasztalataiból gyüjtőhölgyeink írnák össze, illetve a város vezetősége, a szegényügyi tanácsnok úr és az egri normás szegénygondozás barátai adnák meg. 16-án Mária Flóra, M. Erzsébet és M. Fidélia kedves nővérek a Szt. Rókus temetőbe, búcsúra kísérték a Szeretetház lakóit, ahol szentmisét és prédikációt hallgattak.

171 170 A Máriakönnye (Vodica) búcsújáróhely ünnepe Kisasszony napja, vagyis szeptember 8. Minden bizonnyal a politikai, világtörténeti események, a háborúra készülés késztették a szegénygondozó nővéreket arra, hogy nem a hivatalos búcsú napján, hanem korábban, augusztus 5-én, Havas Boldogasszony napján zarándokoljanak el gondozottjaikkal a világbékéért könyörögve Vodicára. (A ferencesek bajai rendházának krónikája nem ad hírt az eseményről.) - Bácskai Újság, 1939. aug. 9.; Barna Gábor, 1990. 171 Szent Rókus az orvosok, a kórházak, a járványos betegségben szenvedők és rabok védőszentje. Ünnepnapja augusztus 16. - A Rókus temető kápolnáját az 1739. évi pestisjárvány elmúltával emelték. - Kapocs Nándor-Tamás Péter, 1992. 44-55. 103