Merk Zsuzsa: Nagy András emlékezete. Egy kisváros, Baja főépítészének munkássága (Bajai dolgozatok 13. Baja, 2001)

Nagy András: Emlékezések

Duna" Szálló üzemi étkezdéje 200 lépésre van a városházától. (Konyhabűz terjeng a városi tanácsházán és környékén, míg fenn az előkelően csendes folyosókon finom kávéillat csiklandja az orrot.) Az elődök Még néhány mondatot a régebbi műszaki vezetőkről. Közvetlen építészmérnök elődöm Nagy Márton műszaki tanácsos volt 1925-29-ig. Ő volt az első magasépítési szakembere a városnak, azelőtt csak általános mérnökök vitték 55 az ügyeket. Nagy Mártont már úgy alkalmazta a város, hogy az új városi épületeket ő volt köteles tervezni a hivatalon belül, munkáit majd az építmények jegyzékében olvashatjuk. Horváth Béla és Nagy Márton előtt csak egy-egy mérnöke volt a városnak, így visszamenő sorrendben a megelőző: Fehér Jenő általános mérnök volt kb. 1914-től 1924-ig. Az ő elődje: Rauschenberger Ferenc általános mérnök volt kb. 1902-1914 között. Őelőtte két tiszteletbeli mérnökről tudunk, akik azonban nem főállásúként töltötték be tisztségüket, hanem magánpraxisuk mellett látták el a város műszaki ügyvitelét. Ezek Willmann János és Schleicher Antal voltak. Mindketten földmérésekkel, tagosításokkal és gazdálkodással foglalkoztak. Az osztály működési módja Baja város törvényhatósági jogú város volt, vagyis a megyétől független intézkedési hatáskörrel bírt és miniszter-közvetlen volt. Felügyeleti hatóságunk a Belügyminisztérium városi osztálya. Th. [törvényhatósági] közgyűlésünk (120 tagú) és th. kisgyűlésünk 30 tagú volt. Az ügyeket döntés végett fontosságuk szerint, vagy az egyik vagy a másik elé kellett terjeszteni, a legfontosabbakat jóváhagyásra a miniszterhez kellett felterjeszteni. A köz- és kisgyűlések elnöke a főispán volt, az ügyeket a polgármester terjesztette elő szakelőadói útján. E szakelőadók az osztályok vezetői voltak. Ez a rendszer 1945-ig effektive, utána pedig 1950-ig formailag működött. 1950-ben megalakult a tanácsi rendszer, melyben Baja a megye alá rendelt város lett, és a tanácsülés már nem foglalkozott többé közvetlen ügyintézésekkel, annak ellenére, hogy tagjainak száma szintén kb. 120 lett. 1945-ig a városnak a következő polgármester alá rendelt ügyosztályai voltak: I. Igazgatási osztály (főjegyzői, anyakönyvi, közgyámi, főügyészi, levéltári, leírói hivatalokkal) II. Adóügyi osztály a javadalmi hivatallal III. Számvevőség és pénztár IV. Gazdasági osztály járlatkezeléssel és külső gazdasággal V. Rendészeti osztály VI. Műszaki osztály (útfenntartással, kertészettel, köztisztasággal) A felsorolt beosztás lehet, hogy nem egészen pontos, de lényegében ezek végezték a közigazgatás feladatait. A műszaki osztály (vulgo: mérnöki hivatal): műszaki-igazgatási, karban-