Merk Zsuzsa: Nagy András emlékezete. Egy kisváros, Baja főépítészének munkássága (Bajai dolgozatok 13. Baja, 2001)

Nagy András: Körséta a városban

léte. Ennek a szokatlan és más városoktól egészen eltérő beépítésnek természet adta okai vannak. A legtöbb város a régi vár vagy ősi települési centrum körül majdnem egyenletesen, sugárirányban terjeszkedik. Ezt látjuk Budapest, Sopron és hasonló centrális városaink egész soránál. Sok mező- és alföldi város a főútvonal mentén keletkezett, fő utcára támaszkodva fejlesztette ki az idők folyamán paralel és erre merőleges úthálózatát (Balassagyarmat, Mezőkövesd). Baja nem sorolható egyik típushoz sem. Bár ősi földvára volt, hiszen erre a környékhez viszonyított magas fekvése alkalmassá tette. De e 24 körül a vár körül nem terjeszkedhetett egyenletesen a város, hanem csak úgy, ahogy azt a terepviszonyok megengedték. Nyugat felé a Kamarás-Duna és a Posványos régen kiöntéses helyei, kelet felé pedig a Kenderes és Livoda mélyebben fekvő belső vizenyős laposai szabtak határt a terjeszkedésnek. Észak és dél felé azonban az ős-dunai kiemelkedő peremen nem volt akadálya a város fejlődésének. A régi városépítés sohasem ment rajzasztalon kitervelt rendszer alapján, hanem a helyi adottságok, terep- és birtokviszonyok lehetőségei szerint. Baján pl. hiányzik a más városoknál annyira megszokott „fő ucca". Pedig több irányból torkollik a városba főbb útvonal. Ezek azonban a belvárosban elvesztik főút jellegüket, és ide-oda kanyargó, terecskékkel szaggatott, körülbelül egyenrangú utcatömkelegben oldódnak fel. Nem kell azonban azt hinnünk, hogy e feloldódás valami rendszertelen és ötletszerű. Nem a kelet és nyugat felől jövő főutak egymással is és az északi-déliekkel is jól megtalálják összesimuló kapcsolataikat, melyeket az ősi használat, kicsinyesen bár, de kiépített és a célnak legjobban megfelelően megtalált. A fő észak-déli vonal, a Budapesti út Szentistván felől jön be, enyhe ívekkel kanyarodva a Vásártér felé. Első éles törését a járásbíróságnál kapja, ahol a szegedi főútvonallal egyesül közel derékszögben. Ez fő hibája, melyet a jövő városrendezésnek okvetlenül ki kell küszöbölnie. Innen a két út közösen halad a belvároson keresztül. Helyenként egészen kellemetlenül elszűkül (Arany János u., ciszterci rendház közti rész). Az Eötvös utca-Erzsébet királyné utcai szakasza a fő kereskedelmi központja a városnak és mintegy főutcája is. Itt vannak legsűrűbben rendszerint egyemeletes házaink, nagyobb üzletek, bankok, itt a téli esti korzó, szóval itt zajlik Baja sűrűbb élete. Dél felé aztán az utca mind jobban kiszélesedik, fasoros lesz és a Vaskúti országúiban folytatódik lefelé Bácska déli részeibe. Ez észak-déli főútvonalba, mint előbb már említettem, a Szeged felől jövő csávolyi országút folytatása, a Várady érsek út csatlakozik. Ez a keletről nyugat felé haladó út azonban nemcsak a déli irányhoz csatlakozik, hanem a Mátyás király térnél (egy kis kiküszöbölhető zavarosságtól eltekintve) szépen folytatódik a Munkácsy és Kölcsey utcákon át a Dunához vezető egyik fő útvonalban. Ugyancsak szépen átvezet a keletről jövő mátéházi és bokodi országút, mely a Kálváriánál egyesül a Damjanich utcán a Szeremlei utcába, s vezet e községbe. E fővonalak mellett mindenütt igen alkalmas párhuzamos és belesimuló más átmeneti és összefüggő utakat találunk, úgyhogy gyakorlati szempontból a város úthálózatának vonalvezetése nem mondható rossznak, sőt jó. Természetes, hogy sok részlethiba és szükséglet áll még fenn, ezek azonban nem kiküszöbölhetetlenek.