Merk Zsuzsa: Nagy András emlékezete. Egy kisváros, Baja főépítészének munkássága (Bajai dolgozatok 13. Baja, 2001)

Nagy András: Körséta a városban

messze távoli dombokon át kéklik a Mecsek és kiemelkedő fő tömege, a Zengő. Hozzánk legközelebb, mintegy 20 km-re a Bataszék-Szekszárd vonalon emelkedő, az egykori Ős-Dunát szegélyező dombsor látszik. Baja ennek az ősi medencének, melyen a Duna évezredeken át hol ide, hol oda tologatta hatalmas medrét, az innenső kiemelkedő partján áll. Hiszen érdekes tudni, hogy mintegy 100-150 évvel ezelőtt a Duna mai teljes szélességével, tehát cca. 4-500 méterrel messzebb folyt a várostól, mint ma. A mai innenső parti birtokosok földjei még a kataszteri térképek szerint is jórészt a folyam med22 rében álmodoznak az egykori napfényes, száraz életükről. A Duna mai szintje fölé mintegy 8-10-15 m magasan kiemelkedő, érdekes fennsíkperem széle ez, ahol vagyunk, mely Baja-Csanád-Sükösd-Nádudvar-hajósi pincék-Császártöltés vonalán tovább északra húzódik, dél felé pedig Bátmonostor, Nagybaracska felé vonul, és élénken mutatja annak a hatalmas ősfolyó medrének szélét, melynek lapályán messze-messze hatalmas erdős növényzet takarja el a Duna ezer ágát és tavát, melyeken élénk halászélet és erdőgazdálkodás folyik, így fekszik hát Baja az Ős-Duna partjának kiálló peremén, a mai Dunától mintegy 2 km távolságban. A régebben Sugovicának nevezett KamarásDuna-ág merész ívvel kanyarodik a Dunáról a város alá, és a Dunával való vízi összeköttetést biztosítja. - Ez szép, nézzük most a várost! Átmentünk a torony másik oldalára. Hosszan nézte barátom a kilátást, jobbra-balra, végre megszólalt: - Nem is olyan, mint egy város, olyan, mint egy nagy nyaraló telep. Több itt a zöld folt, mint a ház. Egészen sajátságos városkép, teljesen elütő az alföldi városok általános jellegétől, és ezek kopár jellegével ellentétben igazán megérdemli a kertváros címet. - Na látod, ez hát a te „alföldi városod"! Nézd csak, itt van lent a rendház mögött mindjárt a Déri-kert a Hősök emlékével. Kedves játszóhelye a gyermekeknek és pihenője a felnőtteknek. Nem régi, mindössze 7-8 éves ültetvény az egész, Rerrich műépítész tervei alapján készült. A Hősök emlékét két bajai fiú, Miskolczy Ferenc festőművész, Miskolczy László építészmérnök és Padányi Gulyás Jenő budapesti építészmérnök tervezték. - Kár, hogy a plató, melyen az emlékmű áll, még fejletlen növényzetű. - Igen, de ennek az az oka, hogy a plató beépítésére éveken át sokféle terv merült fel. Ide tervezték a Déri Múzeumot, melyet Debrecen város kapott meg. Ide képzelte és terveztette Klebelsberg miniszter az új cisztercita gimnáziumot és rendházat. Ez is másként látott napvilágot. Úgyhogy csak most, miután végleg a Hősök emléke került ide, lehetett a környezetet is végérvényesen kialakítani. A Déri-kert köré minden irányból fás, kisházas lakóutcák csoportosulnak. Mielőtt azonban részletekbe merülnénk, áttekintjük városunkat, miként is terül el körülöttünk, hogyan mennek főbb útvonalai. Az első pillantásra megállapítható, hogy a város ezen a ponton átmenő kelet-nyugati irányban a legkeskenyebb. Beépített területe itt nem szélesebb 1100 m-nél. Ettől a vonaltól északra és délre hirtelen szélesedik, és ez utóbbi irányokban dél felé 2 km, észak felé 4 km-re terjed a beépített terű-