Merk Zsuzsa: Nagy András emlékezete. Egy kisváros, Baja főépítészének munkássága (Bajai dolgozatok 13. Baja, 2001)

Merk Zsuzsa: Nagy András emlékezete

NAGY ANDRÁS EMLÉKEZETE 12 Nagy András építészmérnöknek, 1929-től Baja főépítészének munkássága a XX. század legviharosabb időszakát öleli át. A városba érkezése a nagy gazdasági világválság idején történt, és a dátum egyszerre jelzi egy igen nehéz korszak kezdetét, ugyanakkor Baja két világháború közötti, megyeszékhelylyé válásának építészeti lehetőségeit is. Baja az 1918-1921 közötti szerb megszállást követően Csonka Bács-Bodrog vármegye székhelye lett 1941-ig, a Délvidék visszacsatolásáig, ekkor Zombor lett ismét a megyeszékhely. Ezt követően 1944 végétől 1949-ig ismét Baja a megye székhelye az 1950-ben kialakított új közigazgatási beosztásig, amikor is az egyesített Bács-Bodrog és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye, vagyis Bács-Kiskun megye székhelye Kecskemét lett. Nagy András építészmérnök két írása olvasható e kiadványban. Mindkettő Bajáról szól, mély és igaz szeretettel beszél a városról, melynek szerelmese lett, pedig nem Baján, hanem Budapesten született 1898. november 5-én. Anyai nagyanyja német asszony volt, s a korban teljesen természetes módon a gyermeket a rokonokhoz küldték a csehországi Pressnitzbe „német szóra". A nagybácsi ott zeneiskolai igazgató volt, s Nagy András a német nyelv elsajátítása mellett hegedülni tanult. Az első világháborús katonai szolgálat után - ahogy visszaemlékezéseiben megírta - „Igen jó barátom biztatására 1920-ban beiratkoztam a műegyetemre. A tanulás mellett keresnem is kellett. Tuskihúzókat köszörültem, vonalzók javítását vállaltam, amit Apa csinált meg otthon. Később, amikor már szakvonalon is jó hírem kerekedett, több kolléga kérésére rajzokat is készítettem nekik. 1924. április 11-én kitüntetéssel végeztem és építészmérnök lettem." Az egyetem több tanszékére hívták tanársegédnek, a statikai, a középkori, az épületszerkezeti tanszékre is. Ez utóbbit választotta, és Sándy Gyula építészmérnök mellett dolgozott 1924-től 1928-ig. Erre az időre így emlékezik: „Sándy tervezte a budai Krisztina körúti posta vezérigazgatóság épületét, ami évekig foglalkoztatta a Sándy-irodát, és így engem is. Első önállóan végigrajzolt munkám a kispesti evangélikus templom volt. Más tervezői stílus és több tanulás után vágyódtam, kértem magamat két ízben is a berlini Collegium Hungaricumba, de professzorom ezt mindig megakadályozta, mondván, hogy neki rám szüksége van az iskolában, próbáljak itthon doktorálni. De nekem ez nem tetszett, és ezért 1928. december 31-én felmondtam, és a Tőry és Pogány építészek irodájában vállaltam munkát." Rövid időt töltött itt, mert „hírül adták, hogy Sándy professzor városi főmérnököt keres valahova vidékre. Bementem a professzorhoz, aki azt mondta, ha akarom, menjek le Bajára, nézzek körül, és ha tetszik, Ő ajánlani fog