Merk Zsuzsa: Nagy András emlékezete. Egy kisváros, Baja főépítészének munkássága (Bajai dolgozatok 13. Baja, 2001)
Nagy András: Emlékezések
A Marx tér és Lenin tér parkosítása, ugyanitt utcakövezések. Az új piactér területének feltöltési munkája és a Kenderes-árok mederáthelyezése. A Déri-kert új téglakerítése. Új, 35 férőhelyes bölcsőde a Liszt Ferenc utcában, új gyapotraktár, állami gépállomás, a Mátéházi Áll. Gazdasághoz vezető új bekötőút építése a Bokodi út felől (7 km). A közkórházban a konyha teljes modernizálása és bővítése. A tangazdaság új központi tanyájának építése a Monostori úton. 4 új gyermekjátszóhely létesítése, a közvilágítási hálózat jelentős kibővítése. A Rókus u. és Deák F. u. teljesen új betonalapozású kiskocka bur100 kolatot kapott. Ez nagy dolog volt a város számára, mert ez a nagyszerű, modern, széles útburkolás egészen a Kálváriáig készült el. Nem szabad ennél az állami segítséggel épült nagy létesítménynél megfeledkeznünk Hanzély János mérnöknek, a Közlekedési Minisztérium osztályvezetőjének hathatós és irántunk igen jóindulatú segítségéről, hiszen akkor már betonanyagot, bazalt kiskockát kapni igen nehéz dolog volt. Tudtuk ugyan, hogy e dél felé irányuló főútvonal korszerűsítését már jórészt az erősen Tito-ellenes hangulattal és hadászati fontosságának hangsúlyozásával lehetett előmozdítani a kormányzati körökben, de végtére mégiscsak a város járt jól vele. Az út részletes megtervezése még Knézy Pál főmérnök munkája volt, a Deák Ferenc utcai szakasz bővítése pedig Keszthelyi János pedáns kitűzési és művezetési munkáját dicséri. Magát a kivitelezést magán kövezőmesterekkel végeztették. Emiatt a pártvezetőséggel már sok vita volt, mert egyes kövezőmesterek személyébe belekötöttek, a hivatal pedig a jó kivitelezés érdekében mellettük állt ki, mert a kövezést politizálással nem lehet jól elvégezni, csak jó szaktudással és lelkiismeretes munkával. Persze ezek a kifogásolások majdnem mindig személyes gyűlölködésre és bosszúra voltak visszavezethetők. Hanzély János már régóta Baja város és Bács megye útügyi felügyelője volt, tehát a mi munkamódszerünket jól ismerte, és bizalommal volt irántunk. Innen is származott az ő jóakaratú segítőkészsége. Nagyon sajnálom, hogy Horváth Béla műszaki tanácsost nem sikerült rábeszélnem arra, hogy az ő működési ideje alatt készült létesítményekről ilyen visszaemlékezésszerű beszámolót készítsen. Pedig az ő munkája volt a Vaskúti út, Bokodi út, Csataljai út, Erzsébet királyné u., Budapesti út, Szegedi út és sok belső és külső út járdaburkolatának tervezése, létesítése, a sok csatorna, híd, vízépítési munka stb., stb. De hát nem mindenki szereti visszaemlékezéseit leírni. Az első ötéves tervidőszak már magával hozta az 1950. 1. te. rendelkezései szerint a tanácsi rendszer bevezetését. Baja megyei város lett, tehát nem miniszter-közvetlen többé, hanem a Megyei Tanács alá tartozó, vagyis Kecskemét alá. Ez a helyzet nagy általánosságban nem javított Baja állapotán. Mert a tervhivatal sem nagyon kegyelt bennünket, azt igen sokszor tapasztaltuk, de a megye aztán mindent megtett a város hátráltatására, az biztos. A polgármesteri helyet az elnök váltotta fel, a főjegyzőét a vb. titkár és elnökhelyettes. A városi adminisztráció neve: Baja Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága lett. A kisgyűlést a VB-ülés váltotta fel és a közgyűlés tanácsülés lett. Elnökeink, titkáraink és elnökhelyetteseink az utolsókat kivéve mind tanú-
