Merk Zsuzsa: Nagy András emlékezete. Egy kisváros, Baja főépítészének munkássága (Bajai dolgozatok 13. Baja, 2001)

Nagy András: Emlékezések

de egy város életében is a kis gondoskodások, a csatornabeömlések szaba­don és tisztán tartása. A B-listázás után meg voltunk szeppenve, mert abban az érzésvilágban él­tünk még, hogy a város műszaki vezetése és gondnokolása a mérnöki hivatal terhe és kötelessége. Nem sok idő múlva észrevettük azonban, hogy hatás­körünk, fontosságunk kezd kopni. Az első az volt, hogy kezdték megszervez­ni az állami tervezőirodákat, és nagyobb feladatokat már csak ők tervezhet­tek, így pl. a Nemzeti Szállót feldúlt állapotában a városi mérnök mérte fel 98 és rajzolta meg, de már a Szegedi Tervező Iroda vette át tőle az adatokat és kész rajzokat, a helyreállítás költségvetését már ők készítették, és a helyreállítás munkáját is állami szektor, az ORLAK kapta meg. Nekünk igazán csak a laká­sok helyreállítása maradt. Még a Villamosüzemi Székház hivatalokká alakítá­sát és renoválását, valamint a régi városi bérház emeleti részeit, ahol eddig katonai hivatalok, majd a rendőrség helyezkedett el, lakásokká alakítását mi terveztük és adtuk vállalatba magániparosoknak. Ezeket azonban mindin­kább igyekeztek kiszorítani, illetve szövetkezetekbe tömöríteni, hogy az ál­lami és közületi vonal erősödjék a magánvonal (maszek) helyett. E leírás elő­zőekben említett épületeit Nagy András tervei szerint készítették ugyan, de azok közül már csak a 45-56. szám alattiakat készítette magánvállalkozó, a többieket már mind közületi kivitelező. A mérnöki hivatal helyreállító részlegét is igyekeztek minél inkább leépíteni, nem engedtek házilagos munkát végeztetni. Sok könyörgés és bizonyítás után hagytak csak meg egy minimális részleget a közkutak karbantartására és azonnalos munkák (úttest­beszakadások, csatornatisztítások, tribünépítések, melyek az ünnepségek és felvonulások gyakorisága miatt mindig kellettek stb.) elvégeztetésére. 1947-ben megalakult az Országos Tervhivatal, és minden városnak lett tervmegbízottja. Bajáé Nagy András lett. Ez azt jelentette, hogy városi új lé­tesítményeinket a tervhivatal által meghatározott létesítményfajtákból kel­lett összeválogatnunk (lehetőleg nem anyagigényes, helyi anyagok, vagy már meglévő anyagok felhasználásával készíthetők). Mind gyakrabban kellett fel­utaznunk Pestre tervértekezletekre. Az első hároméves tervidőszakban nagyon kis feladatokkal kellett bíbelődnünk (tervezési szempontból). A lé­nyegesebbek voltak: épület-helyreállítások, útépítések (Erzsébet királyné u., Vasútállomás útja). A Városi Közkórház konyhabővítése és a kereskedelmi új iskola befejezése már mind teljesen állami vonalon futottak, de a mi tervbe­ruházásainkba számíttattak. Való igaz, hogy a város fejlődését szolgálták, csak éppen hogy a mérnöki hivatal ügyköréből már kiestek. A lényeg ebben az időszakban a helyreállítási munkákon és a befejezetlen épületek befejezé­sén volt. A Duna-híd pilléreit is ekkor állították helyre, hogy az új híd épül­hessen. Ezt már az első ötéves terv keretében építették újjá, a hídfeljárókkal együtt. Az első ötéves tervidő 1949-1953-ig tartott. Ezalatt épült ki a Rókus utca 8 m széles, teljesen új kiskő burkolattal, új járdák létesültek (Dózsa út, Gál Péter u., Liszt F. u., Lenin tér, Marx tér, Vasút-kert, Rókus u. kórházi olda­la, Pokorny u.). Ekkor készült a Kamarás-Duna és Türr-átvágás kotrásából a Petőfi-sziget északi oldalán 38 000 köbméter földfeltöltés, Knézy László fő­mérnök, a Folyammérnöki Hivatal vezetőjének jóvoltából.

Next

/
Oldalképek
Tartalom