Merk Zsuzsa: Nagy András emlékezete. Egy kisváros, Baja főépítészének munkássága (Bajai dolgozatok 13. Baja, 2001)

Nagy András: Emlékezések

de egy város életében is a kis gondoskodások, a csatornabeömlések szabadon és tisztán tartása. A B-listázás után meg voltunk szeppenve, mert abban az érzésvilágban éltünk még, hogy a város műszaki vezetése és gondnokolása a mérnöki hivatal terhe és kötelessége. Nem sok idő múlva észrevettük azonban, hogy hatáskörünk, fontosságunk kezd kopni. Az első az volt, hogy kezdték megszervezni az állami tervezőirodákat, és nagyobb feladatokat már csak ők tervezhettek, így pl. a Nemzeti Szállót feldúlt állapotában a városi mérnök mérte fel 98 és rajzolta meg, de már a Szegedi Tervező Iroda vette át tőle az adatokat és kész rajzokat, a helyreállítás költségvetését már ők készítették, és a helyreállítás munkáját is állami szektor, az ORLAK kapta meg. Nekünk igazán csak a lakások helyreállítása maradt. Még a Villamosüzemi Székház hivatalokká alakítását és renoválását, valamint a régi városi bérház emeleti részeit, ahol eddig katonai hivatalok, majd a rendőrség helyezkedett el, lakásokká alakítását mi terveztük és adtuk vállalatba magániparosoknak. Ezeket azonban mindinkább igyekeztek kiszorítani, illetve szövetkezetekbe tömöríteni, hogy az állami és közületi vonal erősödjék a magánvonal (maszek) helyett. E leírás előzőekben említett épületeit Nagy András tervei szerint készítették ugyan, de azok közül már csak a 45-56. szám alattiakat készítette magánvállalkozó, a többieket már mind közületi kivitelező. A mérnöki hivatal helyreállító részlegét is igyekeztek minél inkább leépíteni, nem engedtek házilagos munkát végeztetni. Sok könyörgés és bizonyítás után hagytak csak meg egy minimális részleget a közkutak karbantartására és azonnalos munkák (úttestbeszakadások, csatornatisztítások, tribünépítések, melyek az ünnepségek és felvonulások gyakorisága miatt mindig kellettek stb.) elvégeztetésére. 1947-ben megalakult az Országos Tervhivatal, és minden városnak lett tervmegbízottja. Bajáé Nagy András lett. Ez azt jelentette, hogy városi új létesítményeinket a tervhivatal által meghatározott létesítményfajtákból kellett összeválogatnunk (lehetőleg nem anyagigényes, helyi anyagok, vagy már meglévő anyagok felhasználásával készíthetők). Mind gyakrabban kellett felutaznunk Pestre tervértekezletekre. Az első hároméves tervidőszakban nagyon kis feladatokkal kellett bíbelődnünk (tervezési szempontból). A lényegesebbek voltak: épület-helyreállítások, útépítések (Erzsébet királyné u., Vasútállomás útja). A Városi Közkórház konyhabővítése és a kereskedelmi új iskola befejezése már mind teljesen állami vonalon futottak, de a mi tervberuházásainkba számíttattak. Való igaz, hogy a város fejlődését szolgálták, csak éppen hogy a mérnöki hivatal ügyköréből már kiestek. A lényeg ebben az időszakban a helyreállítási munkákon és a befejezetlen épületek befejezésén volt. A Duna-híd pilléreit is ekkor állították helyre, hogy az új híd épülhessen. Ezt már az első ötéves terv keretében építették újjá, a hídfeljárókkal együtt. Az első ötéves tervidő 1949-1953-ig tartott. Ezalatt épült ki a Rókus utca 8 m széles, teljesen új kiskő burkolattal, új járdák létesültek (Dózsa út, Gál Péter u., Liszt F. u., Lenin tér, Marx tér, Vasút-kert, Rókus u. kórházi oldala, Pokorny u.). Ekkor készült a Kamarás-Duna és Türr-átvágás kotrásából a Petőfi-sziget északi oldalán 38 000 köbméter földfeltöltés, Knézy László főmérnök, a Folyammérnöki Hivatal vezetőjének jóvoltából.