Merk Zsuzsa (szerk.): A bajai ferencesek háztörténete 1. 1694-1840 - Bajai dolgozatok 12. (Baja, 2000)
A Háztörténet szövege
1744-1745 Augusztus 9. Az érsek önagyméltósága Temesvárról visszatérőben - ahol bizonyos ügyeket intézett - Baján, a mi templomunkban a péterváradi zenészek közreműködésével énekes szentmisét tartott Te Deummal és hálaadással azon alkalomból, hogy hadseregünk átkelt a Rajna folyón Franciaországba.119 December 15. Történt, hogy Baján lévén a nagyméltóságú érsek úr, nagyontisztelendő Rubin Lőrinc atya, német hitszónok, akit a tartományfőnök néhány német hívő kérésére újonnan nevezett ki, elment hozzá, hogy joghatóságot kérjen. Az említett érsek nemcsak a joghatóságot, de még a hitszónoklás jogát is megtagadta tőle.120 A kérelem elutasítása (amint ésszerűen elgondolható) az idevalósi plébános panaszának tulajdonítható.121 Midőn pedig ezt a tartományfőnöknek megírták, azt a választ adta, hogy erről a dologról a jövő káptalanon gondoskodnak.122 Az Úrnak 1745. év Január 1. Nemes és nemzetes Latinovich Péter úr templomunk részére saját ezüstjéből saját költségén két kancsócskát és egy - ugyancsak ezüst - kehelytálcát készíttetett.123 119 Az európai hatalmak III. Károly hosszas fáradozása eredményeként a Pragmatica Sanctiot elismerték ugyan, de alig hunyta le szemét a Habsburg-ház utolsó férfi tagja, már a birodalom felosztását tervezgették, és egymás után támasztottak igényt különböző tartományaira. Vigyázó Ferenc, 1895. - Mária Terézia csak a magyar fegyveres erőben bízhatott. A hosszan tartó örökösödési háború (1740-1748) az aacheni békével ért véget, melyben Mária Teréziának Sziléziáról és kisebb itáliai területekről le kellett mondania. Andorka Kálmán, 1893.; Macartney, Carlile Aylmer, 1969.; Macartney, Carlile Aylmer, 1970. - A nemesi felkelést az országgyűlés tudta és jóváhagyása nélkül hívták egybe. Berzeviczy Egyed, 1905. 67. 120 A kolostorral egybeépült Szent Antal - templomot és a hozzátartozó plébániát a ferencesek vezették. Híveik a XVII. század végén és a XVIII. század első negyedében szinte kizárólag Baja déli városrészén lakó bunyevácok voltak. A város fejlődésével, a németek és a magyarok létszámának növekedésével szükségessé vált egy második plébánia szervezése. Csáky Imre érsek (1710-1732) Schretl Kálmán Benedek-rendi szerzetest nevezte ki 1722-ben Bajára, aki addig az osztrák Göttweig kolostorában tartózkodott. Schretl egészsége 1730-ban annyira megromlott, hogy visszatért Göttweig kolostorába, ahol július 14-én meghalt. Málnási Ödön, 1932. 94. ; Flach, Paul, 1974. 8., 12. - A plébánosi teendőket újra a ferences Péter és Bonaventura atya látta el (1730), majd Ljubi István (1730), Kovacsics János (1730), Antoniola Károly (1732), Kálóczy Márton (1733), Pekanik András (1735), Kajdócsi András (1737), Fabrics Mihály (1739), Házy Pál (1741), Kovacsics János (1741), Szikora János (1741), Farkas László (1741) vette át. A BBPE-ből, a BBPH-ból és a BBPK-ból kigyűjtött adatok. Kőhegyi Mihály, 1997. Ök feltételezhetően nem tudtak németül. Ezért fordult „néhány német hívő” a ferences tartományfőnökhöz német hitszónokért, aki Rubin Lőrincet helyezte e célból a bajai rendházba, de Patachich Gábor kalocsai érsek (1733-1745) nem adta meg számára ajoghatóságot (jurisdictio). 121 Ekkor Farkas László volt a plébános (1741-1748). Kőhegyi Mihály, 1997. 122 Rubin Lőrinc végül megkapta ajoghatóságot az érsektől, de a prédikálást nem engedélyezték neki (HT 1745. március 5.), pedig éppen ez volt a német hívők legfőbb kérése. 123 A borsódi és katymári Latinovics család egyike volt azon bunyevác nemes családoknak, akik századokon át támogatták a ferences atyákat, hiszen velük együtt menekültek Magyarországra. Dudás Gyula, 1897/b.; Dudás Gyula, 1899/b.; Kőhegyi Mihály, 1992.; Kőhegyi Mihály, 1997. 26
